Szardíniai kalandtúra

Hajnalban érdemes lesz hajónk fedélzetén nézelődnünk, hisz néhány, a történelem- és földrajzkönyvekből jól ismert sziget (Elba, Monte Cristo, Korzika) mellett haladunk el. Kompunk kora reggel köt ki Szardínia keleti partvidékén, Golfo Aranci-ban. Az érzékszerveinket már itt gúzsba kötő tengermelléki szín- és illatorgia után a szárazföld belsejében vár ránk újabb „sokk”: a meghökkentő Gallura-sziklavilágban bolyongunk. Rengeteg kő mindenütt, ám mégis zöld a táj, tele legelésző csordákkal. Az őslakos szárdok életének alaphangulatait megismerendő szeljük át Szardínia eme legtitokzatosabb pásztorvidékét. A hullámzó rétekből kibukkanó hatalmas sziklákat alacsony bokrok foltjai borítják, messze felnyúlnak a semmibe vesző mesés csúcsok felé! Késő délután feltűnik a meseszép Földközi-tenger! A Costa Paradiso nevű néptelen partvidék lelkünket felkorbácsoló csodáinál pihenünk meg, s fotózzuk a lassan aláhanyatló napot….

Reggel fürdéssel indíthatjuk a napot, majd sátrat bontunk, s némi autózással érjük el Szardínia egyik legszebb tengerparti települését, Arbatax-ot. Vízparti sétányának fái alatt teraszok csábítanak rövid időzésre. Miután finom péksüteményekkel és egy jó kávéval vagy teával „fokoztuk” hangulatunkat, módunk lesz éhes objektívjeinket is „jóllakatni” a sziklás partvonal e tündéri oázisában. A vöröses szikláktól ölelt kis Arbataxi-öböl áttetsző vizének ragyogásától búcsúzva hamarosan egy zordabb, ám nem kevésbé ámulatra késztető terepre, a Pedra Longa szédítő sziklaszirtjeihez érkezünk! Délután Baunei-ben sziesztázunk, mely egy pompás panorámájú hegyi falucska. A nap hátralévő részét a Golfo di Orosei Nemzeti Parkban töltjük: előbb a park vad hegyeinek puha ölében csendesen lapuló kis San Pietro-templomba kukkantunk be, majd az éjszakára szükséges élelmet és felszerelést magunkhoz véve egy változatos nehézségeket rejtő gyalogtúrára indulunk. Ennek során egy helyenként küzdelmes ösvényen haladunk a sziget legtagoltabb tengerpartja felé. Időnként embert próbáló „álösvényeken” ereszkedünk le a Punta Goloritze érintésével a lakatlan vidék egyik csodás öbléhez. A nap végén e páratlanul szép természeti környezetben sátorhelyeket keresünk. Itt minden adva lesz ahhoz, hogy egy igazi romantikus, nomád éj köszönthessen ránk - tábortűzzel, pecsenyesütéssel, borozgatással, éjszakai fürdéssel.

Délelőtt a szárd hegyek napfényben fémesen ragyogó testébe tekintetet elnyelő, sötét kanyonokat vájó Flumendosa-folyónál állunk meg egy kiadós fürdőzésre. A 4-5 m mély sziklamedencék partjáról hatalmasakat ugrálhatunk a sportosan simogató, kristálytiszta vízbe. Dél körül már Desulo falucskában készülődünk utazásunk legmagasabb csúcsának meghódítására. A szárdok (amúgy vallásos áhítattal tisztelt) hegyeinek királyára, a Gennargentu N. P. látványos vonulatainak legnagyobb kiemelkedésére, a Punta la Marmora-ra (1834 m) indulunk egy gerinctúra keretében. Egy helyenként meglehetősen meredekké váló, sziklás terepen, a parádés kilátást kínáló gerinc ívét követve szinte végig az erdősáv fölött haladunk. A csúcs elérése mellett körtúránk több ún. „katartikus pontot” is ígér! Tiszta időben a szigorúan hullámzó hegyek között-mögött akár a gránit-gyermekét békésen ölelő Tirrén-tenger is feltűnhet…. Este - útban szállásunk felé - a zord szépségű szárd hegyek ölelésében megbúvó Nuoro tartományi székhelynél kicsit megtoppanunk. A kisvárost őrző és kihagyhatatlan látnivalót jelentő Monte Ortobene tetején a hegyi alkony fényeiben idézzük fel e kalandos napunk legemlékezetesebb pillanatait....

Korán reggel egész utazásunk legnagyobb kalandjába fogunk: elegendő elemózsiát és a szükséges váltóruhát összeszedve egy hegyoldali szerpentin parkolójából ereszkedünk alá Szardínia kétségkívül egyedülálló természeti csodájához, a Gola su Gorroppu-hoz! Meredek, ám maximálisan biztonságos ösvényeken jutunk le a Flumineddu-folyó által mélyített kanyonhoz! Kora délelőtt a Gorruppu-szurdok mélyére lejutó első napsugarak ott találnak minket Szardínia, de tán az egész Mediterráneum legvarázslatosabb sziklaszűkületében. A 6-700 méteres függőleges sziklafalakat ugyan a legszűkebb helyen is elválasztja egymástól pár méter, mégis az embernek olyan érzése támad, hogy mindjárt összezárul felette a kővilág kőege… Aki ódzkodik belépni e méreteivel megdöbbentő világba, az pihenhet a Flumineddu egyik medencéjénél, míg társai visszatérnek. A vállalkozó szelleműek néhol családi ház-méretű „kavicsokat” megkerülve, több méter átmérőjű „kisöccseiken” átmászva, sziklamedencéken átgázolva jutnak mind feljebb, egy szerény, ám fátyolos zuhanásával mégis megérintő vízesésig. Onnan - miután kellően átszellemültünk a természet immár sokadszor megmutatkozó nagyságától - visszatérünk a szurdok bejáratánál hagyottakhoz. A valamelyik nagy sima sziklán elfogyasztott ebédünket követően a Flumineddu rendkívül változatos medrében (homokzátonyok, kavicsszigetek) indulunk vissza kisbuszunkhoz. A hatalmas kövek közt apró állatként megbúvó kis sziklamedencék mentén igyekszünk lefelé, miközben időnként kőről kőre ugrálva, esetleg némelyikre felhúzva magunkat, másokról lecsusszanva lassan, óvatosan jutunk mind közelebb hegygerincre vezető ösvényünk kiindulópontjához. Olykor-olykor piknikelünk, s akkor egy kis napozásra vagy fürdőzésre is szakítunk időt. Nem túl megerőltető tempóban teszünk így meg kb. 5 km-t. Autónkat elérve a sziklamászók és magashegyi túrázók bázisának számító Dorgali-ba kanyargunk. Itt lesz mód szép ajándéktárgyak vásárlására, miközben némi fotózásra is szakíthatunk időt a környező hegyóriásokra néző, hangulatos utcácskákat járva. Ezután a vad és nehezen járható hegyektől búcsút veszünk: megcsodáljuk, mit is „művelt” az olvadáskor zabolázatlan Cedrino-folyó a terület mészkőfelszínével, majd megtöltjük kulacsainkat az idilli helyen fakadó Sorgente su Gologone-nél – élmények tucatjaival lelkünkben a tengerpart, a kompkikötő irányában fordulunk…. Este már a Tirrén-tengerben fürdőzünk. Szállásunk is a víz partján lesz, egy mozgalmas estét ígérő kempingben.