Izland – Feröer-szigetek

4. nap (05.25.): Feröer-szigetek – tündér-falvak és elemésztő mélységek; továbbutazás Izland felé

Thórshavn (hajnalban szállunk partra a szigetcsoport fővárosában; egy órát a nem túl népes, ám hangulatos városban nézelődünk, majd ellátogatunk néhány közeli halászfaluba; van hol piros halászlakok tapadnak a sziklákra, felettük buja növényvilágot és csörgedező patakocskákat rejtő völgy húzódik, másutt tiri-tarkára festett, cölöpökön egyensúlyozó rorbu-házak között élénk szellő lóbálja a rudakon száradó halakat, és a hanyagul kiterített nagy hálókat) – Streymoy és Eysturoy szigete (álomszép „díszletek” között – sziklás-homokos tengerpart, zavarba ejtően kékeszöld óceán, zöld, süvegszerű hegyek – indulunk túrára a két fő sziget nagyobbikán; e gyönyörű táj „ékszerei” a szédítő mélységeket őrző, hangos madárcsapatoktól benépesült sziklafalak, melyek tetejére felkapaszkodva fokozatosan bontakozik ki a körülöttünk úszó sok száz szirt és kisebb szigetecske megkapó látványa; T1 ***) – komputazás Izlandra (du. 2 órakor futunk ki ismét a tengerre a „tiszteletünkre” odagyűlő sok ezer tengeri madár kárörvendő vijjogása közepette) – „épphogy naplemente” az Atlanti-óceánon (ilyen magasan fenn, Északon a nap május végén már csak néhány órára bukik a végtelen óceán horizontja alá…) - szállás a komphajón

Izland (7 nap)

5. nap (05.26.): Kelet-Izland fjordjai és Észak-Izland term.-i csodái: a Dettifoss, az Ásbyrgi-kanyon és a Grönlandi-tenger bálnapopulációja

Seydisfjördur (kora reggel Kelet-Izland tengerágakkal tagolt, lakatlan partvidéke előtt elhajózva érkezünk meg a régió legnagyobb (pár száz lakosú) kikötőjébe…) - Jökulsárgljúfur Nemzeti Park, Dettifoss (Észak-Izland legnagyobb és legdrámaibb vízesését gyalogosan közelítve növekvő elképedésünkkel fordított arányban változik természetjáró lelkünkben az önbizalom - mígnem eléri egy kihalás előtt álló faj utolsó egyedének önbizalmi szintjét…; T2 *) – Ásbyrgi-kanyon (a több, mint száz méter magas sziklafalak patkó alakot zárnak közre, a dús vegetációjú terület közepén keskeny, meredek oldalú sziklamasszívum emelkedik (neve „Eyjan”, azaz „Sziget”), a kanyon végében tündéri tó, gazdag madárvilággal; T3 ***) - Tjörnes-fsz.(tengerparti útvonal, elhagyott farmokkal) – Húsavik (fakt. bálnaszafari kellemes du.-i fényekben a Grönlandi-tengeren, látogatás a gazdag és sokatmondó Bálna Centrumban, barangolás a színes kis halászkikötő mólói között)
 

6. nap (05.27.): Myvatn-tó, Krafla-vulkán, Námafjell színes vonulatai

Myvatn és környéke (Dimmuborgír lávaszobrai, Höfdi vízben álló kőzetkolosszusai, a távoli pszeudokráterek sora – megannyi hihetetlen hely – sok kaland, mindez kisebb-nagyobb, a változatos terepen tett gyalogtúrákkal, sőt egy lávabarlangban lévő meleg vizű tavacskában történő fürdőzéssel „megspékelve”; T3** T 4* és T 5** ) - Námafjall (elképesztőek a pasztell-színekben pompázó, itt-ott gőzgomolyagokat eregető hegyei és lábuknál a pöfékelő iszapfortyogók; T6 ***) - Viti (a megmondhatatlan színű krátertó feletti, 320 m széles peremről kínálkozó látványt csakis egy impresszionista lélek képes összeomlás nélkül feldolgozni…; T7 **) – Krafla-kaldera (körtúra Észak-Izland egyik leglátogatottabb, vulkáni eredetű felszíni képződményénél; ezen kráterhez hasonló horpadályt a vulkán kirobbanása és önmagába roskadása hozta létre, átmérője 10 km, a hasadékzóna helyenként 2 km (!) mély; T8 ***)
 

7. nap (05.28.): Észak-Izlandon át a Nyugati Fjordvidékre, Látrabjarg madárparadicsomába

Glaumbaer-skanzen (az ország talán legkedvesebb múzeuma: egy 19. sz.-i farm tündéri, füves tetejű házakkal, tőzegből épült falakkal, szemfárasztóan szép környezetben…) - Hindisvik (medvefókák közelébe vezet túránk a Grönlandi-tenger egyik legszebb partvidékén; T9 **) - Dynjandi (az Arnarfjördur végének éke a Nyugati-fjordvidék legimpozánsabb, soklépcsős zuhataga; túránk során felülről és alulról is megcsodálhatjuk a vízesést, no meg felejthetetlen „fellépésének” színterét, Izland egyik legfotogénebb táját…; T10 **) – Látrabjarg (a szelíden hullámzó felszínű félsziget déli peremét lélegzetelállítóan szép, helyenként közel 400 méteres, igen meredek sziklafalak „emelik” az alant gyakorta tomboló hullámseregek fölé, a 12 km hosszú, zöld sziklapart kiszögellései minden évben több millió pár költeni érkező tengeri madárnak adnak átmeneti „szállást”…; T11 ***) - Bjargtangar világítótorony (Európa legnyugatibb pontja)

8. nap (05.29.): Dél-Nyugat-Izland, az „Arany-kör”

Utazás a Breidafjördur és mellékágai mentén (a délelőtt pár óra autózással telik: rendkívül látványos, gyakran szerpentinező útvonalunk 10 (!) fjordot érintve vezet vissza Dél-Izland tájaira) - Thingvellír Nemzeti Park (a Világörökség része; a nemzet legjelentősebb történelmi emlékhelyét rejtő rezervátum egyúttal a Földünk mélyéből fakadó erők egykori és mai munkálkodásának egyik „bemutatóterme”: egyfelől ősi és kialudt vulkánok lepusztult csonkjai övezik, lávás felszínét hosszú és mély, tükörként megcsillanó állóvizekkel teli, sokévezredes(?) sebek barázdálják – a hihetetlen hasadékok (köztük a leghíresebb, a tektonikus lemezek határvonala) szinte párhuzamosan futnak; másfelől déli szélét a mesés – szigetekkel és öblökkel teli - Thingvalla-tó alkotja, amögött pedig a Grafningur hegyoldalainak füstölgő-pipáló fumarolái tökéletesítik az amúgy is mélyen bevésődő panorámát…; T12 ** ) – Geysír és Strokkur (eme színes és izgalmas vulkáni utóműködéses területen e két „sztár” – a névadó, már inaktív öreg és a kb. 10 percenként 30-35 m magasba „felfortyanó”, heves ifjú – mellett számos kisebb gejzír is „puffog”, így aztán előfordulhat, hogy az algáktól színpompás medrű tavacskák és erecskék hálózatán való ámuldozásra már alig „marad” hadra fogható érzékszervünk…) – Gullfoss (a világ egyik vadvizektől leginkább „átszőtt” országában pár nap után már nehéz a turistának meglepetést okozni… - a Gullfoss erődemonstrációja mégis kiakasztja az állkapcsainkat: viharként sodró szele és a kanyonjának falai által „felturbózott” hanghatásai úgy lebénítják a közel merészkedőt, hogy katartikus állapotában észrevétlenül ázik bőrig…; T13 *) – Hekla (a kellemes kúpalakja és hósipkája miatt nagyon fotogén, 1491 méter magas hegy Izland legaktívabb vulkánja; az elmúlt 1100 évben több mint 20 kitörést jegyeztek fel rajta és a környékén, s ezek közül néhány rendkívül pusztító volt)
 

9. nap (05.30.): Dél-Izland lenyűgöző tájain: vízesések, sziklacsodák, höfdik és sandurok

Seljalandsfoss (az Eyjafjalla-gleccser platójáról alásiető olvadékvizek „csokorba rendeződve”, impozáns ugrással érkeznek a Markarfljót folyó völgyébe - a víztömeg mögötti ösvényen tett séta jó teszt az esőkabátoknak) – Skógafoss (idilli díszletek között zúdul alá kis kanyonjába a sziget egyik legcsinosabb, s egyben egyik leghangosabb zuhataga; T14 **) – Dyrhólaey (értékes „földrajzórát” tölthetünk Izland egyik „nagy energiájú” partján: a tengerpartok eróziójának, az abráziónak - világviszonylatban külön-külön is ritkának számító – jeleiből, „építményeiből” itt többet is közelről szemügyre vehetünk; a hullámok által a kőzetrésekbe bepréselt levegőnek köszönhetően (lehasadó szikladarabok az ún. "légkalapács"-hatás miatt) e tájon abráziós partfalakat és teraszokat, fantasztikus abráziós íveket és tornyokat, valamint abráziós fülkéket és barlangokat egymás szomszédságában láthatunk…; T15 **) – Hjörleifshöfdi és a Myrdalssandur (egy nagykiterjedésű kavicsos-homokos olvadékvíz-mező (sandur) közepén, 1-2 km-re a tengertől 200 m-nél is magasabb szigethegy (höfdi) áll, oldalában járhatatlan szurdokokkal és menedéket nyújtó barlangokkal)
 

10. nap (05. 31.): Jégbezárt világok: a Vatnajökull gleccservidéke, a Skaftafell Nemzeti Park és Jökulsárlón úszó jéghegyei

Vatnajökull (a fagyos izlandi ikon paraméterei lenyűgözőek: az ország területének több mint 8%-át foglalja el, 8100 km²-en, jégének átlagos vastagsága 400 m, a maximális pedig 1000 m, ráadásul déli szélénél, a Skaftafell közelében található Izland legmagasabb hegye, a Hvannadalshnjúkur (2110 m); alatta vulkánok és vulkanikus tavak találhatóak, s utóbbiak, mint pl. a Grímsvötn, voltak a forrásai az 1996-os ill. a 2004-es kitörést követő jégárnak, ami utakat, hidakat és épületeket törölt el a föld színéről; mi végighaladunk Európa legnagyobb jégmezejének lábánál, s több fenséges, szinte a tengerig lenyúló karját csodálhatjuk meg eközben) - Jökulsárlón (a kalandturista „pályafutásának” egyik „csúcseseménye” a több tíz méter magas, százával úszkáló jéghegyek között tett hajókirándulás a tengertől kőhajításnyira lévő gleccsertavon, melynek végébe maga a híres jégár, a Vatnajökull borjadzik…; díjnyertes fotókat kicsit arrébb is készíthetünk: az elfogyó jéghegyek maradványai a fekete homokú parton „csücsülő”, lassan olvadó jégszobrok, melyeket végül a ki-kinyaldosodó tenger „elszopogat”…) - Skaftafell Nemzeti Park, Svartifoss (a környező völgyekbe lenyúló gleccserkarokhoz vezető gyalogtúra-ösvényei mellett a rezervátum látogatóközpontja is kincset ér: ehelyütt mindent megtudhatunk a Vatnajökullról és a vulkanizmusról, sőt megrázó filmet láthatunk egy több évvel ezelőtti vulkánkitörés váratlan hatásairól, egy hatalmas, a jégmező alá rejtve növekvő krátertó vizének a tengerparti területekre katasztrófa-szerűen történt alázúdulásáról; túrát teszünk egy, a zsiklafalának felszíni bazaltformái miatt rendkívül érdekes zuhatagnál; T16 ***) – Myrar (az énekes hattyúk költőhelyeinek megfigyelése, látogatás egy izlandi ménesnél)
 

11. nap (06. 01.): Reykjanes-félsziget, Reykjavik

Reykjanes-fsz. (kora reggel pár óra autózással érünk el a félsziget tövébe) - Raufarhólshellír (kis kitérőt teszünk egy fantasztikus lávaalagúthoz, melynek sötétjében csodálatos láva-cseppkövekre villanthatunk rá zseblámpáinkkal; T17 *** ) – Krysuvík geotermikus övezet (Reykjavík-ról délre egy marsbéli tájon színes dombok oldalában, párától sejtelmes kis völgyek alján szökőhévforrások, fumarolák, fortyogók, bizarr színű algákkal teli forró vizű patakok és kis tavak rejtőznek…; T18 **) – Ögmundarhraun (a fekete lávaáradat egykoron egészen az óceánig folyt, melynek partján azóta vad hullámok pusztítják, aprózzák, alakítanak ki egyre több üreget, átjárót, kisebb barlangot „testében”…) - Kék Lagúna (a Reykjaviktól nem messze lévő lávamezőn, bizarrul zegzugos és járhatatlan vörös-barna-fekete kőzetvilágban lávabarlangok, lávatörmelékek, lávaalagutak között a Föld mélyéből felszínre hozott valószínűtlenül kék termálvíz tölti ki a csatornákat, medencéket, tavakat - felejthetetlen élmény!) - Reykjavik (a nap első végét a Faxaflói-öböl partján található főváros bejárására szánjuk.: előbb kisbusszal csalinkázunk a jellegzetesen skandináv település - melynek neve amúgy „ füstös öblöt” jelent, s e név a környék szökőhévforrásaira utal – tiszta utcácskáin (Izlandon nem ismerik a szemetelést), melyek inkább hűvösek és elegánsak, mint szépek, majd ki-ki kedvére kereshet fel néhányat a főbb nevezetességekből: Alþingishús - a Parlament (Alþing) épülete -, Hallgrímskirkja - a város közepén egy dombtetőre épült jellegzetes, már-már izlandi ikonnak számító templom -, Þjóðminjasafnið, az Izlandi Nemzeti Múzeum)
 

Hazautazás (1 nap)

12. nap: Hazautazás repülővel Londonon át Bp.-re.

Az Izlandról reggel 7 órakor felszálló fapados járatunk London-Gatwick reptérre visz, ahol némi átszállási idő adódik (étkezési lehetőség, nézelődés), majd egy du.-i járattal repülünk tovább Bp.-re (érkezés este f9 tájékán).