Hosszú hétvége Horvátországban és Szlovéniában
Státusz:
szabad helyek
Jelleg:
Trekking-és gyalogtúra Rövid, de tartalmas kiruccanás a Dinári-hegység nemzeti parkjaiba és a napfényes Adria partvidékére. A hegyek világában varázslatos tavakat, idilli vízeséseket, nemes erdőségeket és ritka növénytársulásoknak otthont adó karsztos felszíneket találunk, míg az 1500-2000 méteres vonulatok déli lejtőin valamint a sziklás és homokos tengerpartokon a tavaszi virágok kavalkádjába csöppenünk; gyalogtúráink mellett a Mediterráneum festői kisvárosaiba és a mészkőmasszívumok mélyének csodálatos cseppkőformái közé is ellátogatunk.
Indulás - Befejezés:
2011-10-28 - 2011-11-01
Időtartam:
5 nap
Szükséges szabadnapok:
0 nap
Jelentkezési határidő:
2011-10-01
Részvételi díj:
59500,- Ft
Törzsutas részvételi díj:
54700,- Ft Megjegyzések:
- A részvételi díj tartalmazza a felsorolt szállások árát, a kisbusz bérleti díját és a vele történő utazásnak minden felmerülő költségét, a túravezető költségeit és a szervezést.
- A részvételi díj nem tartalmazza az ellátást (önellátó túra) és a belépőket.
Földrész:
Dél-Európa
Ország:
Horvátország
Utazás módja:
kisbusz
Csoport létszám:
7 fő
Szállás:
önellátó apartmanokban (1-1 éj Karlovácon és Plitvicén, 2 éj Isztrián)
Átlagos nehézségi fok:
Trekking 1 Fontos tudnivalók:
Egyéb kiadások tájékoztató jelleggel:
- belépő a Plitvicei-tavak területére: felnőtteknek: 110 kuna
- belépő az Észak-Velebit Nemzeti Parkba: felnőtteknek: 30 kuna
- belépő a Pulai Amfiteátrumba: felnőtteknek: 20 kuna
- belépő a Postojnai-cseppkőbarlangba: 22 EUR
TOP10 1-5:
- Plitvicei tavak – túra a Világörökség egyik ékességének felfedezésére
- Észak-Velebit N. P. – a Velebit-hegység leglátványosabb része
- Risnjak N. P. – az 1506 m-s Sjeznik-ről pazar a Kvarner-öböl látványa
- Novi Vinodolski – kedves mediterrán városka, terméskővel borított utcák
- Pulai amfiteátrum – a nagyszerű római építmény szemrevételezése
TOP10 6-10:
- Isztria-félsziget – barangolás Poreč-ben és a csodaszép Rovinj-ban
- Lim-fjord –karsztjelenségek az egykor kalózlesnek használt tengerágban
- Postojnai cseppkőbarlang – az Európa-hírű képződmény bejárása
- Predjamai barlangvár – építészeti remekmű a természetben
- Borkóstoló Samoborban – helyi specialitások próbája
0. nap: Budapest – Zágráb – Karlovac (460 km)
A Kelenföldi pályaudvar parkolójából gurulunk ki este 6 órakor. A magyar – horvát határig az M7-sen haladunk. Este 9 óra körül Letenyénél lépjük át az országhatárt, s Zágráb mellett elsuhanva az E65/71-es autópályán utazunk. Hegytetőkön álló gyönyörű várromjairól, valamint a monarchiabeli gyógyfürdőiről híres Zagorje tájegység szép tájain keresztül Karlovác-ra (Károlyváros) érkezünk a késő esti órákban. Itteni szállásunkon egy éjszakát töltünk.
1. nap: Karlovac - Plitvicei-tavak (80 km)
A négy folyónál épült reneszánsz városból, mely Habsburg Károlyról kapta a nevét némi autózással érkezünk a sokak által legszebbnek tartott horvát nemzeti park területére, utazásunk egyik gyöngyszeméhez, a Plitvicei-tavakhoz. A smaragdzöld színű, sűrű erdővel benőtt 16 tó füzére döbbenetesen szép. A védett táj 1979-től az UNESCO Világörökség része. (A belépőjegyek magukba foglalják a kisvonattal és hajóval való közlekedést is.) Először a kevésbé látogatott déli (felső) tavakat keressük fel. A 2-es bejárattól hajóval átszeljük a Kozjak-tó víztükrét (ez a legnagyobb tó), majd elindulunk a Gradinsko tavat körülvevő ösvényen. A tavon túl gyönyörű vízesések sorára bukkanunk. Ezután elmegyünk a Labudovac-vízesés mellett, és a Prošćansko-tó partján folytatjuk utunkat. Ennek környéke a hatalmas, árnyékos tükrével inkább emlékeztet skandináv vagy észak-kanadai tájra, mint Dél-Európára. Gyalogosan haladva déli irányban egyre inkább „megtalál” bennünket az a magány, amire vágytunk – távol kerülünk a turisták által „elözönlött” északi résztől. Az egyik legszebb pontján körtúránknak egy elhagyatott deszkamóló nyújtja a pihenés és a pompás kilátásba való belefeledkezés esélyét…A Prošćansko-tótól 7 km-es túraút vezet el a tavak egyik forrásához. Ezután - egy már ismerős helyen - ismét hajóra szállunk, de most a Kozjak-tavat átszelve északnak indulunk. A tó távolabbi végében megállunk ebédelni egy kis strandon. Délután a rezervátum legfestőibb tájait rejtő északi rész vár ránk. A vízpartról induló ösvény elkanyarodik a mólótól, és több vízesés és kis tó mellett visz el, kétoldalt sziklaszirtek szegélyezik a vadregényes utat. A csúcsot a Veliki Slap (Nagy-Vízesés), a park legnagyobb vízesése jelenti - zuhatagának párája kellemesen hűsít…
Sötétedés előtt térünk vissza kisbuszunkhoz, és a közeli szállásunkra gurulunk.
2. nap: Észak–Velebit N. P. – Senj - Novi Vinodolski – Risnjak N. P. –Opatija – Lovran (200 km)
Reggel a Mala Kapela (Kis Kápolna) 1000 méternél magasabb hegyeinek vidékét átszelve az Észak-Velebit Nemzeti Parkhoz érünk, amely az 1600 m feletti csúcsokat rejtő Velebit- hegység természetileg leglátványosabb része. Területének jelentős hányadán egy hegyi fennsík medencéi „osztoznak” , ezeken több, szigorúan védett természeti értéket is találhatunk. (E természetrajongók számára bőséges látnivalóval szolgáló tájegységet amúgy csak egyetlen „hivatalos” túraút szeli át.) Itt található az egyik legmélyebb barlang a világon, a Luka barlang, valamint a híres Velebit botanikus kert is. A délelőtti órákra tervezett túránkon fedezzük fel e kevéssé ismert „kincsestár” titkait. Távozóban e megkapó vidékről előbb árnyas úton, szép, erdős völgyben haladunk, majd felkanyargunk a 698 m magas Vratnik-hágóra. Szép kilátás fogad bennünket a Krk-sziget kopár keleti partjára. Hamarosan elérjük Senj (Zengg) városát, a 16. századi uszkókok híres kalózfészkét. A környék legrégibb városa stratégiailag fontos helyen fekszik, a dombokra felkúszva szinte körbeveszi az öblöt. Némi bevásárlást követően továbbautózunk, s majd csak a kedves Novi Vinodolskiban állunk meg ismét pihenni, fotózni. Rövid sétával érhetjük el a Frangepánok által a 13. században épített kastélyt. Ennek legjellemzőbb része a 18 méter magas, szögletes Kvadrac (Négyzet). Mellette található a Helytörténeti Múzeum, amelyben többek között megtalálható a Vinodoli kódex másolata, egy díszes barokk oltár, valamint Mátyás király oklevele. A délután derekán a Rijeka-tól 18 km-re északra elhelyezkedő Risnjak Nemzeti Park-ba futunk be, amely a természetjárók, a hegymászók és a botanikusok paradicsoma. Két kisebb középhegység – a Snježnik és a Risnjak – „találkozik” területén, mindkettő a Dinári-hegységhez tartozik. Erdő borította lejtőin a karsztvidékekre jellemző természeti képződmények – barlangok, víznyelők, dolinák és búvópatakok – járulnak hozzá a táj sajátos szépségéhez. Fakitermelést itt soha nem végeztek, ám azért a hegyi szil, az erdei fenyő, a szemes jávor, a hegyi luc évszázadok alatt spontán „berendeződött” világának szépsége még így is meglepő. Az állatvilág szintén érdekes: a hiúz, a barnamedve, a farkas, a szarvas és az őz is „állandó lakosa” ennek a - madarakban is gazdag - területnek.
A legmagasabb csúcs az 1528 méter magas Veliki Risnjak, de a legszebb csúcs mégis a Snježnik (1506 m). Fel is kapaszkodunk utóbbi tetejére, hisz az alkonyi fényekben különösen csodálatos panoráma nyílik róla a Kvarner-öbölre.
Este a monarchiabeli épületekkel dicsekvő Opatijában (Abbázia), amelyet Monte Carlo és Karlovy Vary keverékének tartanak, időzünk egy órácskát még, majd továbbindulunk az Isztriai-félszigetre. (Egyedülálló mikroklímája miatt egész évben langyos itt a levegő és örökzöld a növényzet.)
Az Opatijától alig 6 km-re lévő Lovranban lesz a szállásunk.
3. nap: Lovran – Pula – Poreč – Lim-fjord – Rovinj (220 km)
Ébredés után az Isztriai-félsziget keleti partján autózunk, amely nem annyira ismert az „átlagturista” előtt. A tájat vad, fenyőerdővel borított hegyek és meredeken a tengerbe szakadó partok uralják. (Ezen az úton nagyobb élményben lesz részünk, mintha a belső autópályán haladnánk.) Végig a tenger mellett autózunk, így szinte folyamatosan remek rálátásunk lesz a Kvarner-öbölre. Délelőtt elsőként Pulába érkezünk, a félsziget egyetlen nagyobb városába. Itt az Óvárost és a világon a hatodik legnagyobbként számon tartott Amfiteátrumot nézzük meg. (Utóbbi jó tájékozódási pont is, hiszen a derék rómaiak bölcsen a vízpartra építették.) Folytatván utunkat az egyik legismertebb isztriai város, Poreč a cél. Itteni szabadidőnkben a városka virágos, tiri-tarka tengerparti sétányának tavaszi színein, a település régies hangulatú belső világán és a 6. századi, a Világörökség részét képező Szent Euphrasius-bazilika építőmestereinek nagyságán egyaránt merenghetünk. Később elhaladunk a hangulatos kis halászfalu, Vrsar mellett, majd az út egy tenger által elárasztott völgyhöz, egy ún. karsztfjordhoz érkezik. A 9 km hosszú Lim fjord (Limski Zaljev) egyedülálló látványt nyújt zömök sziklafalaival, kristálytiszta vizével és ritka növényzetével. Ez volt valaha az Adria kalózainak leshelye. (Korábban a Lim folyó torkolata volt, de a folyó földalattivá vált az idők során.) Néhány órás gyalogtúránkon igyekszünk felfedezni a karsztosodás legszebb jellegzetességeit. Fotókat is bőven készíthetünk közben, valamint kutathatunk érdekes növények után. Estefelé a velencei hatásokat felmutató varázslatos városkába, Rovinj-ba toppanunk be. A legvonzóbb isztriai üdülőhelyen esti sétánk egyik célpontja a Szent Euphemia-templom, mely a település védőszentje után kapta nevét. A nap végén az egykor szerény halászfaluban szinte kötelező program a naplemente megcsodálása. Ezután - mielőtt a fürdőváros közelében lévő szállásunkra hajtunk - még megízlelhetjük a helyi étel-különlegességeket valamelyik parti étteremben.
4. nap: Rovinj – Postojnai-cseppkőbarlang – Predjama (barlangvár) – Samobor (borkóstoló) - Budapest (750 km)
Rovinj közeli szállásunkat elhagyva a szlovén határ felé utazunk. Átlépése után még némi buszozás után uticélunk Postojna, mely Európában egyedülálló természeti képződményével sok látogató csodálatát vívja ki évről évre. Kontinensünk legszebb cseppkőbarlangja alakult itt ki! Egy szakaszonként más-más nevet viselő folyó ehelyütt kétszintes, földalatti barlangrendszert alakított ki. Az alsó szint ma is a folyóé, a felső azonban már száraz és látogatható. Itt töltjük délelőtti óráinkat, hogy – szó szerint - még mélyebbről ismerkedjünk meg a karsztosodás folyamatával. A barlangi túránk másfél órát vesz igénybe, ennek során helyi idegenvezetők mutatják be nekünk a híres formavilág kincseit. Délután a képeslapokon gyakran felbukkanó, Postojnától 10 km-re lévő Predjamai barlangvár vár bennünket. Ezt a 13. században egy 125 méter magas sziklafalba építették.
Újabb élményekkel gazdagodva lépünk vissza Horvátországba, s haladunk a Zágrábtól délnyugatra elterülő, szőlőskertekkel tarkított Žumberak „mikrotájon” a Samobor-hegység irányába. A bájos Samobor városka az álmosan kanyargó Gradna folyó partján épült. Híres az itt készülő samoborska kremšnita-ról (samobori krémes), a bermet-ről (aperitif) vagy a samoborska muštarda-ról (mustárféleség, amit már több mint egy évszázada készítenek a városban). Miután kedvünkre ízlelgettük a helyi finomságokat, majd felsétáltunk a középkori várig is, a közeli Plešivica faluba kukkantunk be. Samobor vidéke leginkább talán szőlőskertjeiről nevezetes, ezért a hazavezető út „ könnyebb elviselése érdekében” a festői kilátást nyújtó Restoran Ivančićban, kletin (azaz borkóstolón) veszünk részt. Az itteni meglehetősen édes tájborok a rajnai rizlingre emlékeztetnek.
Jó hangulatban vágunk neki a magyar határ felé tartó utazásnak. Letenyétől az M7-esen autózva várhatóan este 22-23 óra tájékán érkezünk Budapestre, az indulás helyére.
