Programok
| Új-Zéland 2010. ősz | 2010-10-28 | Új-Zéland domborzata szinte km-enként szolgál számunkra újabb meglepetéssel: a belső tájak arculatát alpesi csúcsok, meredek hegygerincek, mély völgyek, elképesztő zuhatagok, pompás fjordok, fenségesen kúszó gleccserek, ma is aktív tűzokádók ill. utóműködéseikkel elkápráztató vulkánok, jégárak vájta mélyedésekben keletkezett hosszú tavak és nagy esésű, vad folyók jellemzik, míg a tengerparti területeket idilli erdős szigetek, fantasztikus mintázatú pusztuló partok és mélyükbe a fényt rabul ejtő, sziklás ill. homokos öblök tagolják. E formagazdag felszín növényvilágát és eredeti faunáját többségében bennszülött, sehol másutt a világon nem élő fajok alkotják! Különösen felejthetetlen élmény a ritka madarak, takahék, röpképtelen kiwik és wekák, számos papagájfaj – pl. a zöld kea és kaka, valamint a sárga kakapo - nem ritkán testközelből való megfigyelése.
A szivárványszínű, hihetetlen élővilágnak otthont adó partok menti vizekben ezernyi színben megcsillanó halrajok, játékos palackorrú delfinek és lusta fókák, a nyílt óceánon pedig tiszteletet parancsoló, elegáns orkák és szentként megbecsült, méltóságteljesen vándorló bálnák vetélkednek a turisták kegyeiért.
| 2035 | 2010-03-09 12:04 |
| Madeira-kalandtúra – ÚJ IDŐPONT OKTÓBERBEN! | 2010-10-08 | Tulajdonképpen egy hatalmas, a Jurassic Park-ot idéző, sárkánytaréj-szerű, zöld hegygerincekkel tűzdelt, hatalmas kertbe csöppenünk, melyben a trópusi esőerdőkéhez hasonlatos buja, nedvességet szerető növényzet honosodhatott meg. Merthogy vízből Madeirán van bőven – még ha nem is ideális elosztásban! Az óceán habjaiból elképesztő, helyenként 3-400 méteres, függőleges sziklafalakkal „kiemelkedő”, vulkanikus eredetű - amúgy 1800 m fölé magasodó csúcsokkal teli - hegyvidék lakói emiatt a vízszállítást ősidők óta a hol a meredek völgyek oldalában futó, hol pár száz méteren keresztül alagutakban haladó, „kis mesterséges patakokkal”, az ún. levadákkal oldották meg. Ezeknek köszönhetően vált Madeira a „levada-túráiról” világhírűvé természetjáró-körökben! Számunkra a levadák mentén futó gyalogösvények parádés kilátóhelyekkel teli, izgalmas túraútvonalakat jelentenek! Szűznek tetsző szurdokok mélyét barangoljuk be, hol az örökké kék eget fehér vízesés-fonatok „kötik össze”, az ábrándosan áttetsző vizű, drágakőként csillogó pici sziklamedencékkel, aztán fantasztikus babérerdők árnyas ölébe süppedünk, majd banánligetekben, avokádó-földek és szőlőlugasok között gyalogolunk kábító virágillatban. A jól jelzett ösvények szinte behálózzák a hegyvidéket, szinte mindent megmutatnak nekünk Földünk eme „álomszigetének” látnivalóiból: a csupasz vulkáni ormok kínálta fenséges táj-panorámákat, az emitt színes kőzetmintáival, amott pedig aranysárga vagy fekete homokjával lenyűgöző tengerpartok rejtett zugait éppúgy, mint az autentikus hegyi falvakat, ahol az út szélén lassú taglejtésű, mosolygós farmer bácsi árulja a papayát, színesen öltözött felesége pedig a kamillavirágot és a frissen font kosarakat. Az errefelé oly jellemző, nyugodt délvilági életstílushoz könnyen alkalmazkodunk majd mi is – segítenek ebben az olcsó és ínycsiklandozó éttermi finomságok valamint a vegyesboltként is működő, kis falusi bárok finom madeirai borai…
| 1061 | 2010-08-30 14:18 |
| Toszkána – Szardínia | 2010-09-23 | Utazásunk az érzékszerveinket simogató, lágy toszkán tájakat, melyek át vannak itatva intelligenciával, összekapcsolja a megrázó szurdokok, szépséges tengeri és szárazföldi barlangok, mese-öblök, néma paratölgy-erdőségek, ezernyi csermely és patak, madárcsicsergős lagúnák, misztikus őskori erődök, zegzugos hegyi falvak, és színes kisvárosok révén karakteres, mégis egy-két mondatban nehezen jellemezhető szárd földdel…
| 940 | 2010-05-12 13:18 |
| Dél-Norvégia – Stavanger - Lysefjord (5 nap, repülővel) | 2010-09-10 | Egy 5 napos, kirándulásokkal és kulturális látnivalókkal jól megspékelt, élményekkel teli kalandkörútra invitálunk a világ egyik legszebb országába!
Úti célunk a messze földön híres Lysefjord és vidéke!
Helyi „túravezetőink” a vízfolyások lesznek! Norvégia gyakran egész éven át havas fennsíkjairól ugyanis minden tavasszal sok tízezernyi apró vízfolyás indul útjára: e kezdetben szelíden csordogáló erecskék azután néhány km-rel odébb, a gleccservölgyek sziklafalainak peremére már tajtékzó folyókként érkeznek, hogy ott impozáns zuhanásukkal Európa legcsodálatosabb vízeséseit formálják….
A terv ezúttal is az aktív, minden gondot „törlő” kikapcsolódás! A fjordok és fjellek vidékén e pár nap alatt is számos természeti csodához, elképesztő távlatokat megnyitó kilátópontokra tehetsz velünk kirándulást: döbbenetes vízesésekhez, mély, áttetsző vizű, néma fjordokhoz, égbetörő sziklateremtményekhez.
| 171 | 2010-08-16 09:30 |
| Korzika, GR 20 | 2010-09-02 | A híres magashegyi túraútvonal átszeli Korzika legnagyszerűbb tájait, miközben 30-nál is több 2000 m feletti csúcsot érint illetve halad el közvetlen közelében.
Csak teljesen szédülésmentes, heti rendszerességgel sportoló/túrázó, magashegyi környezetben (pld. Tátra, Fogaras, Szlovén- vagy Osztrák-Alpok) már több sikeres túrán részt vett, mentálisan és fizikailag (különös tekintettel a térd- és bokaízületekre) jó állapotban lévő tagtársak jelentkezését várjuk!
A Cinto-csapat a teljes GR20 kb. 2/3-át készül teljesíteni:
- Korzikára érkezésünk napján ráhangoló túrával indítunk (Agriates-sziklasivatag)
- Ahogy mindenki, mi is Calanzana-ból, a banditatörténeteiről ismert hegyi faluból vágunk neki a GR20-nak...
- NEM SZÜKSÉGES a teljes felszerelést minden túrára magunkkal vinnünk, mert minden este találkozunk a kísérő autóval. (Egyetlen kivétel az 1 túranap végén lesz, amikor is egy hegyi menedékházban töltjük az éjjelt.)
- 7 etapot tűztünk ki magunknak, ezek során a GR20 legszebb szakaszait járjuk be
- Feljutunk Korzika 4 leglátványosabb csúcsára: Monte Cinto (2706 m), Paglia Orba (2525 m), Monte d'Oro (2389 m), Monte Corona (2143 m)
- Naponta 8-12 órát töltünk az ösvényeken.
- Szállásaink hegyi falvak turistaházaiban lesznek.
| 372 | 2010-09-01 12:16 |
| Színpompás ősz Finn-Lappföldön - fotóstúra | 2010-09-01 | Fotózás és pihenés fura eloszlásban…
Lappföldön a nyár búcsúja méltó az északi természet hevességéhez és gazdagságához: a fények gyorsan változnak, a témák soha el nem fogynak…. Emiatt igyekezni fogunk a legalkalmasabb időszakokban mindig terepen, mindig jó helyen lenni…
A két legszebb nemzeti parkban (Lemmenjoki és Pallastunturi) hajnalban (5-8 óráig), naplementekor (17-21 óráig) és éjjel (23-02 óráig) is fotózhatunk. E “természeti menetrendhez” alkalmazkodva a fő étkezéseket reggel 9 után és 21-23 óra között tervezzük majd. Alvásra az északi fény-esély miatt éjszaka kevesebb, nappal több időnk lesz. A szállásokat úgy választottuk ki, hogy a fotózások helyszíneihez közel legyenek, így a nap bármely órájában vissza lehessen vonulni kicsit pihenni… A kb. 13 órás nappal során sok egyéb inger is érhet: makrózásra támadhat kedvünk egy színes zuzmós sziklánál vagy egy piros kalapú gomba láttán, két marokkal falhatjuk a vörös és kék áfonyát, meglátogatjuk a rénszarvas-tenyésztésből élő sámik házunkhoz közel eső farmjait, kis településeit, a vadonban vándorló rének csapatait cserkészhetjük…
| 1279 | 2010-09-01 12:32 |
| Spitzbergák (Svalbard) | 2010-08-09 | A 24 órás nappalok 5 hónapig tartanak Svalbardon (ez a Spitzbergák norvég neve), mely az Északi-Jeges-tengerben található. Európa legészakibb szárazföldje, a jegesmedvék legdélebbi európai élőhelye, a sarki rókák számára pedig az egyik utolsó rezervátum földrészünkön. A szigetcsoport számos apró szigeten és zátonyon kívül hat nagyobb szigetből áll, 64,290 km2-nyi területén 7 (!) nemzeti park található. A természet szépsége egyszerűen hihetetlen! Hihetetlen, hogy mennyire más, mint amit elképzeltünk valaha is!
A nagyobb szigetek partjait mindenütt fjordok teszik szakadozottakká, amelyek közt az Isfjord nevű (a Ny-i Spitzbergán) a legjelentékenyebb. A nyáron is hófoltos, színes üledékrétegekből felépülő magaslatoknak se szeri, se száma; a legnagyobb hegycsúcs a Hornsundban (1386 m.). A nem túlságosan jelentős átlagos tengerszint feletti magasság ellenére a rengeteg hegy nagy kiterjedésű gleccsereket hord hátán, zár közre. Csupán a Sju Isfjoellen (7 gleccserág) végei 28 km-es partszakaszt fednek le. A gleccserek nagy terjedelmének az erősen arktikus klíma az oka. Még nyáron is, midőn a napsugarak a havat erősen olvasztják (s simán lehet a tengerpartok közelében 8-10 °C-os „meleg”), az árnyékban mindig fagy. A július-augusztusban virágba boruló növényzet leginkább a partokra szorítkozik és főképpen harasztokból és mohákból áll, amely utóbbiak közül egyes fajok nagy területeket borítanak, és a rénszarvasoknak szolgáltatnak kedvelt legelőket. (Utóbbiak szabadon mászkálnak a fő település, Longyearbyen utcáin is, így velük nem lesz nehéz összefutni…) Más prémes állatokban (pld. sarki róka) és tengeri emlősökben is rendkívül gazdag a vidék, a két hónapos nyár során pedig vízi madarak milliói (lundák, lummák, sarki csérek, alkák) költenek itt. Mivel egyes helyeken korábban széntelepekre bukkantak, így a bálnavadászok egykori kis településeinek nyomai mellett a bányászati céllal létesült lakóterületekre is bőven találunk példát. Ezek közül a máig Oroszországhoz tartozó Barentsburg a legjelentősebb, ahova vízum nélkül is ellátogathatunk egy pár órás hajókázással, s megtapasztalhatjuk, milyen is lehetett az élet a „kemény kommunizmus” idején…
| 201 | 2010-08-05 15:46 |
| Lappföld – Északi-fok – Norvégia UTOLSÓ HELY -20%!!!!! | 2010-07-24 | Túl a sarkkörön… Nekünk, Észak szerelmeseinek e szavak mindig megbolygatják nyugalmunkat. Kopogtatnak a lelkünkön, vágyakat ébresztenek bennünk, melyeknek szárnya nő. A tunturik vidékéről előbb a végtelen tajga fölé repítenek, majd gleccsereket rejtő hatalmas vonulatokra. A csodálatos domborzatú földdarabokon álmaink képsora gyorsan pereg tovább: karibi hangulatú homokos öblök, vidám színekben pompázó halászfalvak és a tengeri madarak vészjósló vijjogásától hangos szirtek váltják egymást. S közben még ott a „legnagyobb ugrás” is: Európa legtávolabbi szegletére, a fantasztikus „senki földjére”, a misztikus tájon fekvő Északi-fokra!
A természetrajongó bohó képzelete ily könnyen bejárhatja Skandinávia legtávolabbi tájait!
A Cinto Túraklub kisbuszos körutazásával most életet lehelni kíván a vágyakba! Velünk bárki megvalósíthatja régi álmait, s átitatódhat hónapokra, évekre, vagy tán egy teljes életre Észak semmihez sem hasonlítható, örök békéjével…
| 3105 | 2010-08-05 15:38 |
| Csodák a Lysefjord körül | 2010-07-18 | Egy 6 napos, kirándulásokkal és kulturális látnivalókkal jól megspékelt, élményekkel teli kalandkörútra invitálunk a világ egyik legszebb országába!
Úti célunk a messze földön híres Lysefjord és vidéke!
Helyi „túravezetőink” a vízfolyások lesznek! Norvégia gyakran egész éven át havas fennsíkjairól ugyanis minden tavasszal sok tízezernyi apró vízfolyás indul útjára: e kezdetben szelíden csordogáló erecskék azután néhány km-rel odébb, a gleccservölgyek sziklafalainak peremére már tajtékzó folyókként érkeznek, hogy ott impozáns zuhanásukkal Európa legcsodálatosabb vízeséseit formálják….
A terv ezúttal is az aktív, minden gondot „törlő” kikapcsolódás! A fjordok és fjellek vidékén e pár nap alatt is számos természeti csodához, elképesztő távlatokat megnyitó kilátópontokra tehetsz velünk kirándulást: döbbenetes vízesésekhez, mély, áttetsző vizű, néma fjordokhoz, égbetörő sziklateremtményekhez
| 203 | 2010-08-05 15:30 |
| Izlandi nagy körutazás | 2010-07-07 | Izland egy természetes „vulkán-múzeum”, a mélységi erők „építészetének” bemutatóterepe, skanzenje! Útvonalunk mentén Dél-Izlandon a lefagyott Vatnajökull rejt tűzhányókat, DNY-on a Hekla rétegvulkán képe uralja a tájat, ÉNY-on pedig „rokonáé”, a lefagyott Snaefellsjökullé (20 km2-nyi a „csonthó” rajta!). A „tüzes hegyek” mellett az utóvulkanizmus különféle jelenségei is ámulatba fognak ejteni! A magasból vagy a tenger felől közeledve a szigethez, - szép időben - már messziről feltűnhet néhány égbe szökő, forrongó gőzoszlop, mintha mindenfelé nagy tüzek füstje csapna a magasba… A gejzírek közül (100-nál is több található a szigeten!) jó párat megcsodálhatunk! Az évekkel ezelőtt elszunnyadt „nagy öreg”, a Geysir szomszédjában még mindig „fickós” társa, a Stokkur sűrűn lövelli gyakran tekintélyes és a turistákat „megfuttató” vízoszlopát… Elszökkenve előle kedvet kaphatunk bolyongani egyet a közeli csodás szolfatára- és fumarolamező színes kincsei között… Dél-Izland legkarakteresebb tájegysége, Európa legnagyobb jégmezejének, a Vatnajökullnak déli pereme. A szinte a tengerig aláereszkedő gleccserkarokhoz tehető túrák mellett itt jókat barangolhatunk a morénadombokon és az állandóan fejlődő kavicsos-homokos olvadékvíz-mezőkön is: utóbbi Izland „klasszikus” tájegysége, a „sandurok földje” – némelyik közülük több száz négyzet-kilométernyi „sekély tenger”…
| 724 | 2010-07-07 19:42 |
|
