Új-Zéland domborzata szinte km-enként szolgál számunkra újabb meglepetéssel: a belső tájak arculatát alpesi csúcsok, meredek hegygerincek, mély völgyek, elképesztő zuhatagok, pompás fjordok, fenségesen kúszó gleccserek, ma is aktív tűzokádók ill. utóműködéseikkel elkápráztató vulkánok, jégárak vájta mélyedésekben keletkezett hosszú tavak és nagy esésű, vad folyók jellemzik, míg a tengerparti területeket idilli erdős szigetek, fantasztikus mintázatú pusztuló partok és mélyükbe a fényt rabul ejtő, sziklás ill. homokos öblök tagolják. E formagazdag felszín növényvilágát és eredeti faunáját többségében bennszülött, sehol másutt a világon nem élő fajok alkotják! Különösen felejthetetlen élmény a ritka madarak, takahék, röpképtelen kiwik és wekák, számos papagájfaj – pl. a zöld kea és kaka - nem ritkán testközelből való megfigyelése.
A szivárványszínű, hihetetlen élővilágnak otthont adó partok menti vizekben ezernyi színben megcsillanó halrajok, játékos palackorrú delfinek és lusta fókák, a nyílt óceánon pedig tiszteletet parancsoló, elegáns orkák és szentként megbecsült, méltóságteljesen vándorló bálnák vetélkednek a kegyeinkért.
Tavak, mezők hektárjainak százai őrzik a növényeket, madarakat, szőrös, pikkelyes, kitinpáncélos állatokat.. Kibújnak a fekete kökörcsinek, apró harangjaik kondulnak a lágy tavaszi szellők érintésére. A megfigyelő-kunyhóba beülve a bütykös hattyúk csodálatos nászát láthatjuk, mellettük a cigányrécék úsznak, s rendeződnek párokba... Kibontja szirmait a mocsári nőszirom és a sárga liliom, sárgába öltöztetve a patak menti nedves réteket, sásosokat, s az orchideák, e csodálatos virágok is megmutatják magukat: van bőven mit fotóznia a természet szerelmesének. Benépesül a télen csendes gyurgyalag-telep, s a kunyhókba hajnalonta beülve láthatjuk, amint szerelmesen adogatják egymásnak rovarzsákmányaikat...
Skót-felföld… Aki már látta, megigéződött tőle, s gyakran hozzá hasonlítgatja a világ más hegyes-völgyes, szép vidékeit… Aki még nem járt ott, nehezen mondana le örökre róla… Aki Skóciáról áradozik, mindig a Felföldre gondol. Ide összpontosul minden, amit az országról tudni vélünk. A vad táj, a kilt, a Loch Ness-i szörny, a skót duda és a whiskylepárlók. A Skót-felföld egyedülállóan szép vidék: lápok és vad hegyek, vadregényes fjordok, gyors hegyi patakok és csöndes tavak váltakoznak egymással. Gyakoriak az esők és a ködök. Északon, az Orkney-szigeteknél az óceán felől érkező szél magasra korbácsolja a hullámokat, amelyek folyamatosan ostromolják a parti sziklákat. A napsütötte domboldalak és felhőbe burkolózó csúcsok, a vibráló párává oszló sűrű köd, a napfényben csillogó nedves sziklák látványát nehéz feledni. A Brit-szigetvilág északi szegletében nincsenek „világcsodák”, a szemet simogató domborzat nem rejt rendkívüli méretű tájképi elemeket, vagy megközelíthetetlenségük miatt misztikus területeket. Mégis a természet errefelé olyan „szőttest” terít kéklő tavakból, hosszú, zöld völgyekből, a kopárságuk ellenére színek sokaságában játszó és a szolid (leírt) magasságuk dacára vad és kalandokra csábító hegyekből elénk, melyen „lépkedni” annyira izgalmas, oly egyedi, hogy a „skót varázs”, mi gyorsan „hatalmába kerít”, elkísér minket egy életen át…
Északi fény-, őszi tájkép- és rénszarvasfotózás a „ruska” idején.
Mi is az a “ ruska ”? A finnek “ruska”-nak nevezik az a 2-3 hetes időszakot, amikor a legszínpompásabb az őszi növényvilág. A sarkkörön túl, Finn-Lappföld északabbra fekvő területein a tunturik (lappföldi hegyek) oldalában élő törpenyírek, törpefüzek és lágyszárúak szeptember elején abbahagyják a fotoszintetizálást, s a hullámzó hegyi tundra “lángba borul”… Az alacsonyabban lévő élőhelyeken, a végtelen tajgán a színek “orgiája” kb. 1 héttel később, a hónap közepén csúcsosodik ki. A ruska az északi természet “búcsúajándéka” az itt előknek: gombák sokasága bukkan hirtelen elő, s meddig a szem ellát áfonyamezők, mocsári hamvas szeder “szigetek” kínálják duzzadt gyümölcseiket. A legjobbkor érkező természetfotós további csodák megörökítésére is bizton számíthat, mielőtt közel 8 hónapra “befagy” minden, s Európa e “kaméleon-tájára” a tél teríti rá vastag, fehér köpönyegét: megindul a rénszarvasok vándorlása, s az ilyenkor már közel 8 órás, vaksötét, fényszennyektől mentes éjjeleken újra feltűnik az égbolt nyughatatlan táncosa, a varázslatos sarki fény!
Fotózás és pihenés fura eloszlásban… Lappföldön a nyár búcsúja méltó az északi természet hevességéhez és gazdagságához: a fények gyorsan változnak, a témák soha el nem fogynak. Emiatt igyekezni fogunk a legalkalmasabb időszakokban mindig terepen, mindig jó helyen lenni… A két legszebb nemzeti parkban (Lemmenjoki és Pallastunturi) hajnalban (5-8 óráig), naplementekor (17-21 óráig) és éjjel (23-02 óráig) is fotózhatunk. E “természeti menetrendhez” alkalmazkodva a fő étkezéseket reggel 9 után és 21-23 óra között tervezzük majd. Alvásra az északi fény-esély miatt éjszaka kevesebb, nappal több időnk lesz. A szállásokat úgy választottuk ki, hogy a fotózások helyszíneihez közel legyenek, így a nap bármely órájában vissza lehessen vonulni kicsit pihenni… A kb. 13 órás nappal során sok egyéb inger is érhet: makrózásra támadhat kedvünk egy színes zuzmós sziklánál vagy egy piros kalapú gomba láttán, két marokkal falhatjuk a vörös és kék áfonyát, meglátogatjuk a rénszarvas-tenyésztésből élő sámik házunkhoz közel eső farmjait, kis településeit, a vadonban vándorló rének csapatait cserkészhetjük.
A Nyugat-Afrikához tartozó Zöld-foki-szigetek csoportja elfeledett gyöngysorként lapul az Atlanti-óceánban. Gyönyörűséges és szemérmes ékszer a hatalmas világtengeren. Titokzatos kincsestára Földünknek, mely - merészebb elképzelések szerint - akár az elmerült Atlantisz „írmagja” is lehet. Annyi bizonyos, hogy van benne valami spirituális, s e „kisugárzása” már sokak fantáziáját megmozgatta. Ritka – az óceáni szigetvilágokat csak elvétve jellemző - különlegessége, hogy a 10 nagyobb sziget (a „picik” inkább csak zátonyok) mindegyike más és más karakterrel bír. Az ismertebbek - Sal és Boa Vista - büszkélkedhetnek a leghosszabb és legcsodálatosabb azúrkék tengerparttal és hófehér homokkal. A Fogo nevű – mely látványra és földtörténetileg is maga a „Vulkán” – magasságát tekintve a legnagyobb, Santiago pedig területét tekintve, a főváros ez utóbbin fekszik… Van a szigetek között sűrűn lakott (oda nem látogatunk el), s van lakatlan is. (A néptelen homokszigetre, Santa Luzia-ra egy igazi „robinsoni” éjszaka reményében halászhajónkon mi is ellátogatunk!) Aztán ott van kalandtúránk fő célpontja, Santo Antao, mely talán a legkülönlegesebb mind közül! Meredek, csipkés sziklák, dús, trópikus völgyek, csodálatos vízesések sora, meredek óceánpartok, teraszos földművelés, északon pedig marsbéli, vulkanikus táj teszi a szigetet a Zöld-foki Köztársaság számunkra legtöbbet ígérő, legváltozatosabb tagjává. A végére hagytuk Sao Vicente-t, amely nem kevesebbet, mint a kultúrát jelenti Zöldfokon. Itt a morna, funana és salsa zenéket hallgathatjuk autentikus előadóktól, megismerhetjük a kreol vérmérsékletet és vendégszeretetet - mindezt csodálatos koloniális „díszletek” között. E „tíz-szívű világot” az óceán közepén kedves, barátságos (de nem tolakodó!) kreolok lakják, akik eredendően büszkék – az elégedetten távozó turisták láttán pedig még inkább… Ha valakinek még kétséges lenne Földünk eme szegletének különleges vonzereje, az vessen egy pillantást az éghajlati és időjárási adataira: az év 350 (!) napján süt a nap, az átlaghőmérséklet 20 és 30 °C között van, az óceán 12 hónapon át fürdésre csábít, (mivel vize végig 22 - 27 °C-os). S a kedvező adottságok még sorolhatók tovább: nincs se esős évszak, se monszun, kellemes a páratartalom, ismeretlenek a trópusi betegségek, nem élnek errefelé veszélyes állatok… Végül ne feledkezzünk meg a „zöldfoki aduászról” sem: a meglepetéssel teli szigetek mindössze 5 órányi repülőúttal elérhetőek Európából!
A bihari Pádis karsztvidéke egyedülálló táj, mely minden évszakban változatos témákat kínál a természetfotózás legkülönbözőbb ágaiban. Különösen a tavaszi virágpompa és a színpompás ősz vár „fotóparadicsomi” állapotokkal minden természetszeretőt. Fotóstúránk úti célja a fenyvesek, töbrök, szurdokok, földalatti járatok és termek hazája. A szép erdőségekkel borított felszínen könnyen megközelíthető bejáratú barlangokban patakok tűnnek el, vagy épp törnek elő onnan. Hajnalonként valamint az alkony idején - a fények sejtelmes és intim szféráiban - romantikus és realisztikus felvételeket egyaránt szép számmal készíthetünk. (A Pádist már megjárt fotóstársak még évek múltával is emlegetik itteni élményeiket.) Aki nem riad vissza némi gyaloglástól, annak lesz módja a hegyek és vizek eme szívet melengető, optikát „megterhelő” harmóniájában szintkülönbségeket rejtő kirándulásokat (sőt kisebb, akár több órás túrákat) is tenni! Persze fotóstáskával a háton, állvánnyal a vállon. Ha részt veszel e kevés napi autózásra – ám annál több képalkotási lehetőségre – komponált utazásunkon, úgy – legyél akár „zergeléptű” vagy akár a könnyű terepeket kedvelő - unatkozni biztosan nem fogsz. Ha a fények is úgy gondolják, akkor a memóriaegységeid a Pádison eltöltött pár nap után duzzadni fognak a büszkélkedésre okot adó felvételektől!
Szeptember végétől az elmúlás – az észak-európai növény- és állatvilág számára - gyors változásokat hozó hetei Skandináviát a természetfotósok első számú úti céljává teszik. A régió országai közül - felszínének változatossága miatt - ilyentájt Norvégia válik a legvonzóbbá! Földünk legtöbbet fényképezett tájai közül nem egy itt található. Évek óta bejáratott programunkat úgy állítottuk össze, hogy Norvégia szinte mindegyik „arca” lencsevégre kapható legyen az ősz reá aggatta rikító öltözetében, egyetlen túra alkalmával. Mindegy, hogy a növények szépsége, az állatfajok nemes titokzatossága, vagy akár a tájképek – például a fjordok vizében tükröződő hegycsúcsok - hoznak lázba, itt garantáltan megtalálod a kedvenc témádat. Önképzésre is kiváló lehetőség nyílik: a szabad képalkotás órái során – ha igényled a segítséget - szakértő fotós túravezetőnktől tanulhatsz meg fortélyokat vagy tőle és társaidtól ellesve „ezt-azt” fejlesztheted tovább már meglévő tudásodat.
Hókabátjuk súlya alattkarjaikat földig eresztő fenyőfák végeláthatatlan „hadserege” őrzi a lágyan hullámzó észak-európai tájat, mely látogatójának a tél minden szépségét hipp-hopp elregéli. Túl az Északi-sarkkörön fenséges erdei fenyők sorfalat állnak nekünk formásan tömött ruhájukban már a reggeli induláskor, midőn a kései hajnal felhőpapírra húzott rózsás színű, itt-ott vörössé mélyülő ecsetvonásain ámuldozunk. A fenyvesek később még jobban kitárulkoznak: a rövid nappalok során a rejtettebb zugokba is jutnak be sejtelmes, lopakodó, az égboltról visszaverődő fények, s felfedik az október eleje óta tartó tél havazásai idején, a kemény fagyok alatt született minden apró, új csodáját e mesevilágnak! A napjaink általában úgy telnek majd, hogy rövid túrával felmegyünk (gyalog vagy hótalpat csatolva) az „aznapi” vaara-nkra vagy tunturinkra (a finnek nevezik így az erdőhatár alatti vagy a fölé nyúló hegyeiket), hogy a pikáns reggeli színeket vagy a vérvörösen izzó alkonyhihetetlen felhőcsodáit megörökítsük! Miután besötétedik (úgy 15 óra tájékán), a fogyó holdtól szelíden beragyogott estében a „CSODA” folytatódik – újra mintha egy őrezred tisztelegne nekünk: a ritkás növényzetű – gyakran kopár – hegytetőkön magányos, büszke lucfenyő-óriások karcsú gyertyákként szinte az égig nyúlnak… Egy-egy kellemesen elfárasztó, de élményekkel teli fotózás végén nehezen kifejezhető érzések ébredhetnek bennünk… Esti hazatértünkkor általában meglehetősen magasztos hangulatban pillantjuk majd meg a rengeteg közepén álló faházikónkat. Megközelítése, sejtelmessége, no és a kiszűrődő fények táplálta reményeink gyermekkorunk meséit idézik… A terepi fotózással, mozgással töltött napok végén a fáskamrában a tűzifa-aprítás, míg a kunyhóban a barátságosan ropogó és izzó fahasábok közelsége melegíthet fel, kint pedig – remélhetőleg - az ezüstös-zölden ragyogó, hó-paplanos fenyőfák látványa és az aurora borealis csodás, égi játéka, neon-zöld, bordó vagy épp rózsaszín fényei „olvaszthatják” lelkünket.
Az Atlanti-óceánban úgy tündököl ez a 18 sziget, mint szürke ruhán a zöld, csillogó dísz; azon távoli helyek egyike, amelyeket nehéz megtalálni a térképen, s így nincs nagy nyilvánossága. Pedig a szigetek csipkézett partvonalai nagyszerű látványt nyújtanak: a „fõ” növények errefelé a fű, a sás, a moha és a zuzmó; virágokat inkább csak kertekben találunk, ahol a mindenütt felbukkanó juhok nem érik el azokat… A part menti sziklákon madarak nyüzsögnek, a madárpopuláció tán itt a legnagyobb a világon: 49 madárfaj költ itt állandó jelleggel; a környező vizekben nagy számban találunk bálnákat és delfineket. Egy újabb felfedezésre váró „Paradicsom” a természet szerelmeseinek.
Egy 5 napos kalandos útra invitálunk egy meglepően közeli, de ennek ellenére kevéssé ismert tájra. Célunk a Bihar-hegység déli területeinek néhány felejthetetlen élményt kínáló vidéke. A dél-Bihari karsztvidék egyedülálló táj, mely minden évszakban változatos témákat kínál a fotózás legkülönbözőbb ágaiban. Különösen a tavaszi virágpompa és a színpompás ősz vár „fotóparadicsomi” állapotokkal minden természetszeretőt. Fotóstúránk úti célja a fenyvesek, töbrök, szurdokok, földalatti járatok és termek hazája. A szép erdőkkel és rétekkel borított felszínen könnyen megközelíthető bejáratú barlangokban patakok tűnnek el, vagy épp törnek elő onnan. Hajnalonként, valamint alkony idején - a fények sejtelmes és intim szféráiban - romantikus és realisztikus felvételeket egyaránt szép számmal készíthetünk. Aki nem riad vissza némi gyaloglástól, annak lesz módja a hegyek és vizek eme szívet melengető, optikát „megterhelő” harmóniájában szintkülönbségeket rejtő túrákat is tenni! Persze fotóstáskával a háton, állvánnyal a vállon. Ha részt veszel e kevés napi autózásra – ám annál több képalkotási lehetőségre – komponált utazásunkon, úgy – legyél akár „zergeléptű” vagy akár a könnyű terepeket kedvelő - unatkozni biztosan nem fogsz. Ha a fények is úgy gondolják, akkor a memóriaegységeid az itt eltöltött néhány nap után duzzadni fognak a büszkélkedésre okot adó felvételektől!
A "Tűz és Jég szigetén" vulkáni utóműködéses területek, "lassan mozgó", félig dermedt zuhatagok, a Felföld havas hegyvonulatai, róluk szinte a tengerig kúszó gleccserek, utóbbiak lábuknál jéghegyeket úsztató lagúnák és színes-fagyos homokos illetve abráziós tengerpartok kimeríthetetlen kincsestára vár minket! A közelgő tél előtt 6 napra (abból 4,5 napon/5 éjjelen át fotózunk is!) indulunk megörökíteni Földünk egyik legszebb szigetének felszíni csodáit - igen változatos fényviszonyok közepette... Úti célunk Dél-Izland, ahol pásztázó, mosó, surló és derengő nappali fényekben valamint éjszakai csillagfényekben - tiszta égbolt esetén az aurora sárgás-zöld fényszalagjai alatt - alkalmunk lesz csodásabbnál csodásabb tájakat megörökíteni. A közös, társasági képalkotás mellett - mivel akár szállásainktól néhány 100 méterre is remek tájkép- és makrótémákat találhatunk - nagy teret kap majd az egyéni szándékon alapuló fotózás is.
De milyen is egy októberi izlandi nap?
A 9-10 órás nappalokat hosszan elnyúló napkelték és hihetetlenül színes, szintén több órás napnyugták keretezik! Gyakorlatilag a világos órák végig(!) alkonyi fényekben telnek, ezért folyamatosan a legkiválóbb fényekben fényképezhetünk... Napközben szemünknek igen kedves - a krémszínűtől a liláig terjedő - finoman összemosodó, lágy pasztellszínek "ülnek" a tájra. Sosem tapasztalt alkotói ingerek támadhatnak bennünk! Átszellemülten vethetjük magunkat a "témák közé": hol szelíden és sokszorosan ívelődő, hol pedig karakteres és merészen csipkézett, havas hegyvonulatokat fotózunk, miközben "mindenhol" ott várnak ránk a bizarr mintákkal megdermedt tavak, a redőzött jégpáncéljuk alatt tovasurranó vízfolyások vagy (az egykor) lávafolyásokat hűtő nagy hullámokat megakasztó tengerpartok is... A sérthetetlen est leszálltával sem nyugodhat nappal felkorbácsolt fotós-lelkünk... Az éjek hosszúak és hűvösek lesznek... s remélhetőleg tiszták! Tiszták, mert akkor a fáradtságról tudomást sem véve szegődhetünk a páratlan színvilágú, elképesztő dinamikájú északi fény nyomába. A találkozás "vele" legeket felülíró, mélyen bújtatott érzéseket felhozó lesz! Mivel Izland az ún. "aurora borealis-zóna" kellős közepén fekszik, így - amennyiben az időjárási viszonyok kedveznek - a villodzó varázslat épp a fejünk fellett zajlik majd.... Derült éjjeleken fényszennyektől mentes helyszíneken, csodálatos természetes előterekkel fotózhatjuk! Életünk sosem feledhető, mindig könnyen felidézhető óráival ajándékozhat meg minket a varázslatos északi természet!
Fotós-túravezető: Kurucz Kami
Kiknek tervezzük fotóstúráinkat?
Ha egyszerűen csak többre, tartalmasabbra vágysz annál, mint hogy mohó turistaként „végigsiess” Földünk csodás tájain… ha boldogan szánnál hosszabb időt egy-egy lenyűgöző természeti látnivaló vagy valamely település, falvacska „befogadására”…, nos, akkor Neked találtuk ki új utazási formánkat, az amatőr fotóstúrázást! Azok jelentkezését várjuk, akik az északi-fénybe és az öszi színekbe öltözött Izland nyújtotta pazar természeti környezetben fényképezőgéppel kezükben, lelkesen igyekeznének minél többet megtudni a természet titkairól! Bátran velünk tarthatsz, ha az alábbiak közül akár csak egy is illik Rád…
- szeretnéd megismerni (majd rögvest alkalmazni) a fotózás elméleti hátterét; - „összebarátkoznál” jobban fényképezőgépeddel; - szívesen fogadnád szakértőnk ötleteit felszerelésed bővítéséhez; - fogásokat, trükköket lesnél el egy természetfotóstól; - készített felvételeid kapcsán örömmel vennéd a hozzáértő fotós kritikus, ám segítő észrevételeit; - viszonylag csekély idő- és pénzráfordítással el szeretnéd érni, hogy ne csak önmagad, hanem mások (laikusok, sőt fotósok) is örömüket leljék alkotásaidban.
háttereink: 1500-1800 méteres vonulatai a Lyngen-Alpoknak, fjordok szigetekkel, befagyott tavak, kis patakok
EXTRÁK: hótalpas túra egy 3-400 méteres fennsíkra (nappal), csillagfotózási lehetőség, 2 órás kutyaszán-túra (nappal), 2 órás motorosszán-túra (nappal)
Hókabátjuk súlya alatt karjaikat földig eresztő fenyőfák végeláthatatlan „hadserege” őrzi a lágyan hullámzó észak-európai tájat, mely látogatójának a tél minden szépségét hipp-hopp elregéli. Túl az Északi-sarkkörön fenséges erdei fenyők sorfalat állnak nekünk formásan tömött ruhájukban már a reggeli induláskor, midőn a kései hajnal felhőpapírra húzott rózsás színű, itt-ott vörössé mélyülő ecsetvonásain ámuldozunk. A fenyvesek később még jobban kitárulkoznak: áprilisban már enyhébb az idő (a havi átlaghőmérséklet -3 °C), napfényesek és hosszúak (szép idő esetén a nap 14 órán át ragyog) a nappalok – így azután a rejtettebb zugokba is jutnak be sejtelmes, lopakodó fények, s felfedik a hosszú tél havazásai idején, a kemény fagyok alatt született minden apró, új csodáját e téli mesevilágnak! A nap vége felé mindig felmegyünk (gyalog vagy hótalpat csatolva) az „aznapi” vaara-nkra vagy tunturinkra (a finnek nevezik így az erdőhatár alatti vagy a fölé nyúló hegyeiket) mire a vérvörösen izzó alkony búcsúztatásunkra – ha szerencsések vagyunk - hihetetlen felhőcsodákat vonultat fel! A lassan beköszöntő, a fogyó holdtól szelíden beragyogott estében a „CSODA” folytatódik – újra mintha egy őrezred tisztelegne nekünk: a ritkás növényzetű – gyakran kopár – hegytetőkön magányos, büszke lucfenyő-óriások karcsú gyertyákként szinte az égig nyúlnak… Egy-egy kellemesen elfárasztó, de élményekkel teli fotózás végén nehezen kifejezhető érzések ébredhetnek bennünk… Esti hazatértünkkor általában meglehetősen magasztos hangulatban pillantjuk majd meg a rengeteg közepén álló faházikónkat. Megközelítése, sejtelmessége, no és a kiszűrődő fények táplálta reményeink gyermekkorunk meséit idézik… A kis laktól pár méterre a patak még téli páncélzatában, de a jég alatt a víz, mint surranó állatka kelt egyre nagyobb neszeket… A terepi fotózással, mozgással töltött napok végén a fáskamrában a tűzifa-aprítás, míg a kunyhóban a barátságosan ropogó és izzó fahasábok közelsége melegíthet fel, kint pedig – remélhetőleg - a holdfényben ezüstös-zölden ragyogó, hó-paplanos fenyőfák látványa és az aurora borealis csodás, égi játéka, neonzöld, bordó vagy épp rózsaszín fényei „olvasztják” majd lelkünket.
Különleges helyszínekből összeállított fotóstúránk Földünk talán legszebb vulkanikus szigetének összes jellemző témáját "eléd teszi"! Alapos, több évre visszanyúló felderítőmunkát végeztünk, hogy egyedi megközelítésben, speciális napszakokban, a fények beesési jellemzőit és a domborzat adottságait figyelmebe véve segítsünk abban, hogy Te a legérdekesebb terepeken, a legjobbkor állíthasd fel állványodat - s így sajátos látásmódod, kifejező-képességed örökké valóvá tehesse a fenséges pillanatokat!
A grandiózus fjordlátképeiről és rendkívül gazdag madárkoloniájáról ismert Látrabjarg-félszigeten töltött napok után Észak-Izland vulkáni utóműködésekben gazdag táját, a Myvatn-vidéket és a 9 hónapig hó és jég által elzárt Felföld varázslatos északi területeit keresi fel. A körtúra második részében hangsúlyozottan Jökulsárlónra és a Vatnajökull más gleccsereire irányítjuk objektívjeinket, de Víkabráziós tengerpartja, Skaftafell bazaltformációi és Dél-Izland döbbenetes energiájú vízesései is növelik majd memóriakártyáink "terheit"... Tiszta szépségű jégárak, ezernyi vízfolyástól átszelt, hatalmas hordaléksíkok, a szintúgy a kőzetek kincseskamrájának bizonyuló megszilárdult láva-folyamok, bőségesformakincsüket hullámok ostromában is mutató, fekete homokú tengerpartok, fényeket rabul ejtő szurdokok, lundák és más tengeri madarak zsivajától hangos, vészjóslóan meredek partoldalak, puffugó-szuszogó, záptojás-szagú kigőzölgések, ledöbbentő víztömegeket „mozgató”, roppant erőket elnyelő vízesések és némán nyújtózó, titokzatos mélységű tengerágak váltják egymást az északi természet „nyári fesztiváljának” színpadán…
E természetfotós-utazás során hangsúlyozottan a Vatnajökull gleccsereire (kiemelten a mesés Jökulsárlónra) és Landmannalaugar hihetetlen színű hegyvidékére irányítjuk objektívjeinket, de Víkabráziós tengerpartja, Skaftafell bazaltformációi és Dél-Izland döbbenetes energiájú vízesései is növelik majd memóriakártyáink "terheit"...
Ha velünk tartasz, úgy speciális helyszíneken, kitapasztalt fényviszonyok között komponálhatod képeidet. Garancia erre, hogy 10 év izlandi utazásaiból merítve, a sziget sokszáz-színű "jelmezeit" megismerve válogattuk össze Neked a "tűz és jég szimbiózisának" a nyári fehér éjszakákon megörökíthető legszebb "jeleneteit"!
Tiszta szépségű jégárak, ezernyi vízfolyástól átszelt, hatalmas hordaléksíkok, a szintúgy a kőzetek kincseskamrájának bizonyuló megszilárdult láva-folyamok, bőségesformakincsüket hullámok ostromában is mutató, fekete homokú tengerpartok, fényeket rabul ejtő szurdokok, lundák és más tengeri madarakzsivajától hangos, vészjóslóan meredek partoldalak, puffugó-szuszogó, záptojás-szagú kigőzölgések, és ledöbbentő víztömegeket „mozgató”, roppant erőket elnyelő vízesések váltják egymást az északi természet „nyári fesztiváljának” színpadán…
Különleges helyszínekből összeállított fotóstúránk Földünk talán legszebb vulkanikus szigetének összes jellemző témáját "eléd teszi"! Alapos, több évre visszanyúló felderítőmunkát végeztünk, hogy egyedi megközelítésben, speciális napszakokban, a fények beesési jellemzőit és a domborzat adottságait figyelmebe véve segítsünk abban, hogy Te a legérdekesebb terepeken, a legjobbkor állíthasd fel állványodat - s így sajátos látásmódod, kifejező-képességed örökké valóvá tehesse a fenséges pillanatokat!
A grandiózus fjordlátképeiről és rendkívül gazdag madárkoloniájáról ismert Látrabjarg-félszigeten töltött napok után Észak-Izland vulkáni utóműködésekben gazdag táját, a Myvatn-vidéket és a 9 hónapig hó és jég által elzárt Felföld varázslatos északi területeit keresi fel.
Túravezető: Kurucz Kami
Ez a túra - kedvezményes áron - könnyedén meghosszabbítható az IZLAND-FOTÓSTÚRA "B" (Jökulsárlóntól Landmannalaugarig) programunkkal!
