Segédanyag a hegymászáshoz!

Nem kötelező elolvasni, de érdemes! Sokat tanulhatsz belőle, amely akár a túra sikerességét is befolyásolhatja, különösen, ha nincsen magashegyi tapasztalatod! Ha van, akkor is találhatsz új információkat!

Akklimatizáció

Egy magas hegynél, mint pl. a Mont Blanc, az akklimatizáció feltétlenül szükséges. Ennek során szervezetünket fokozatosan hozzászoktatjuk az egyre nagyobb magasságokhoz. A folyamat végén a vérünk nagy magasságban is elegendő oxigént tud szállítani az izmainkba, így azok optimálisan fognak működni. Két módszer van: a fokozatos és a lépcsős.

• A fokozatosnál lassan haladunk felfelé, lehetőleg teherrel, mert a fizikai munka is segíti az akklimatizációt. A lassú haladás pedig segíti a szervezetünket, hogy megszokja a magasságot. Ez a kíméletesebb, de időigényesebb módszer.
• A lépcsősnél kisebb hegyet, vagy hegyeket mászunk a főcél előtt, és a mászások közt minél alacsonyabban alszunk. Ilyenkor lehetséges fejfájás, de a lemenet után a szervezet már emlékezni fog, és a következő mászáskor már több oxigén jut el az izmokhoz. A mászásokat gyorsabban végezzük, összességében ez a gyorsabb módszer, ezt fogjuk alkalmazni legtöbbször.

Az ideális akklimatizáció három lépcsős, vagyis először meg kellene mászni egy kb. 3000 m-es, majd egy kb. 4000 m-es hegyet, és csak ezek után a Mont Blanc-t. Sajnos erre, a valószínű rossz időt is beleszámolva megközelítőleg 2-3 hét szükséges.
Mi a két módszer kombinációját alkalmazzuk pl. a Mont Blanc-nál, vagyis megmászunk egy kisebb hegyet (Mont Blanc du Tacul 4248m), a csúcsmászáskor már zsák nélkül (kis zsákkal), majd a Mont Blanc-t kis tempóban fokozatosan haladva teljesítjük.

Akklimatizációnál fontos:

• Nagyon nagy mennyiségű folyadék bevitele: hígítja a vért, segíti az anyagcserét. Akkor iszunk optimális mennyiséget, ha a vizeletünk minél színtelenebb. A sok ivással tudjuk legjobban tompítani a legtöbbeknél fellépő fejfájást. Sokkal jobban bírjuk majd a hideget.
• Fizikai terhelés: a pihenőidőben  is foglaljuk el magunkat valamivel, ami megmozgat, nem kell intenzív mozgásra gondolni, ez lehet főzés, felszerelés javítás, fotózás stb., inkább csak arra célzok hogy kerüljük az egy helyben létet. (A legnagyobb fáradságot is ki lehet pihenni, max. 30 perc alatt s utána már érdemes valamivel lefoglalni magunkat!)
• Tünetek: figyeljük szervezetünk jelzéseit. Közepesen erős fejfájás, nagyon enyhe szédülés, a tudat beszűkülése még belefér, de erős fejfájás, hányinger vagy erős szédülés már nem. Ekkor végérvényesen fel kell adnunk a túrát. Éppen a tünetek információ értéke miatt, az akklimatizáció elején nem célszerű gyógyszert szedni. Ha van vérnyomás vagy pulzusmérőnk, érdemes, ezeket az adatokat is figyelemmel kísérni, ugyanis ahogy javul az akklimatizációnk, vérnyomásunk és pulzusunk úgy közeledik a normál értékéhez.

Felszerelések, Tippek

A teljesen kézenfekvő dolgokról nem írok, mert azzal mindenki tisztában van (útlevél vagy személyi, biztosítás stb.). Nézzük a speciális dolgokat. Mindenki arra készüljön, hogy a hegyen szélsőséges körülményekkel kell szembenéznie.

Ruházat:

• Lábbeli – legalább C kategóriás bakancs a hegyre, a legjobb: ha kb. 1,5 számmal nagyobb, mint a lábad mérete, mert ha a lábad bedagad a túrától akkor is beleférjen zoknival. Fontos: indulás előtt impregnáld le, és mindenképpen állítsd rá a hágóvasat. (nem minden vas jó minden bakancsra). Igény szerint hozhattok kisebb bakancsot a lazább terepre, de akkor azt cipelni kell fönt. Utazáshoz esetleg szandál.
• Kesztyű – értelemszerű, hozzatok tartalékot is, nem nagy súly. Lehet egy ujjas is, az öt ujjas jobb. Kösd a kabátra, hogy ne vigye el a szél, mert az, nagy szívás (tapasztalat).
• Aláöltözet – legyen vékony, szintetikus és víztaszító. Ez alváskor is rajtatok maradhat.
• Nadrág – strapabíró, a legjobb a kantáros. A vékonyabb sínadrágok is jók. Ne legyen bélelt, mert 4000 méteren is lehet nagyon meleg. Inkább több aláöltözet nadrággal operálj, vagy a legjobb, ha a nadrág oldalt végig zippzáros.
• Kamásli – alapvetően mindegy milyen, de a legjobb az elöl zippzáros, és tépőzárral levédett, a cipőtalp alatt átkötve.
• Felső rétegek – pulóverből kettő elég, egy vékonyabb, egy vastagabb. (polár, softshell stb. szóval valami víztaszító), kabát - szintén nem bélelt, de strapabíró.
• Fehérnemű – igény szerint. Nem árt, ha ez is víztaszító.
• Kalap – sapka, kalap, fejkendő, mindegy csak védd a fejed a közvetlen UV-től. Ne szorítson kicsit se, mert erősítheti a magasság miatti fejfájást. Csúcsmászáshoz: SISAK! Amit szintén még otthon kombinálj össze a fejlámpával, ne a csúcstámadás éjszakáján küzdjünk vele (tapasztalat).

       Az autóban hozhattok további tartalék ruhákat. Ez egy örök kísérletezés!

Technikai és kiegészítő felszerelések mászáshoz:

• Jégcsákány – sima túracsákány kell, fejenként 1 db. A hosszát az határozza meg, hogy hány cm-re van a tenyered közepe a földtől, ha vigyázzállásban állsz. Kb. 10 cm-rel lehet rövidebb, hosszabb ne legyen! Legyen rajta csuklópánt! A használatát majd gyakoroljuk (ha nem ismered).
• Túrabot – hozhatsz, ha igényled! Kíméli a térded, viszont ha csákányra váltasz, cipelni kell.
• Hágóvas – túrahágóvas kell, legyen legalább két előre álló foga. Lehet csatos, vagy kötős mindegy, csak még OTTHON próbáld össze a bakancsoddal! Speciális jégmászó vasat ne hozz, az nem jó ide!
• Beülő – hegymászó típusú beülő kell, pl. a barlangos az veszélyes!
• Karabiner – mindenkinél legyen legalább kettő lehetőség szerint egyforma biztosított nyelvvel ellátott karabiner. (még + 2 db nem árt, de nem kötelező)
• Kötél - viszem
• Sisak – y szíjas, lámpa kompatibilis. Gleccsereken mozogva kötelező!
• Fejlámpa – fontos, mert többször is lehet tervezett sötétben indulás, és órákig használjuk majd. A nem tervezett sötétben való érkezésekről ne is beszéljek! A biztonság kedvéért legalább 30 óra üzemidőre tervezzetek! Vigyázzatok, mert sok ledes lámpa a saját kiírt üzemidejének csak a töredékét tudja normális fényerővel! (tapasztalat) Tartalékvilágítást is hozzatok magatokkal, vészhelyzet esetére!
• Hátizsák – min. 80 literes
• Gleccserszemüveg – fontos, hozzatok tartalékot is! Mert ha eltörik, vagy eltűnik, akkor meghiúsul a túra. Jó a síszemüveg is, csak minél sötétebb legyen. Célszerű hozni egy napszemüveget az alacsonyabb részekre, és ez már jó is föntre vésztartaléknak. Szemüvegesek, ha a szemüveg UV álló, hozhattok sötétítő előtétet is. Az éjszakai indulásoknál vigyázzatok, hogy a szemüveg nálatok legyen. Sötétben az ember könnyen a sátorban, menedékházban hagyja! (tapasztalat) Jó, ha van rajta zsinór, amivel a nyakadba akasztod.
• Napkrém – rendkívül fontos! Ha lehet 100 faktoros, de 50 faktornál ne legyen kevesebb. Az ajkakra a Labello Sun megteszi, de a Labello Alpin jobb, van más típusú a gyógyszertárakban. Lehetőség szerint 2-3 óránként kenjük az arcunkat, ajkunkat. Ha van otthon krémed, nézd meg a szavatosságát! Ha lejárt, ne hozd! Ezek drágák tudom, de az UV 4000 méteren a tengerszintinek 16 szorosa is lehet! Képzeld el milyen, ha lent UV riadó van! Orr; ajkak; fül ezekre figyelj fokozottan!
• Elsősegély csomag – mini csomag a legszükségesebbekkel, túraboltokban kapható, kiegészítve azzal, amire szükséged lehet, hőtartó fólia, fásli, stb.
• Egyebek – a teljesség igénye nélkül: magasságmérő, hőmérő, iránytű, pulzusmérő (esetleg ez mind egy karórában); síp (segélykéréshez); Pieps  (lavinában zsinór helyett); varrókészlet; tartalék madzag, heveder, csat; tartalék elem; kisméretű kulacsok a zsebekbe, hogy menet közben ihass (pl.: 0,5 l-es pille palack) összesen min. 2 liter űrtartalommal/fő. Fényképezőgép, tartalék filmek, memória kártyák, térkép; vízálló tok az iratoknak pénznek, telefonnak, hátizsákhoz esővédő stb.

Tábori alap- és kiegészítő felszerelések:

• Sátor - Lehetőleg alurudas sátrat hozzatok, nem kell feltétlen magashegyi, csak bírja a szelet. A Mont Blanc-on valószínűleg lesz meglehetősen szeles táborhely. Az alja bírja a vizet, mivel hóban is fogunk sátrazni.
• Hócövek, pótmadzagok – sátorhoz az alapcövek hóban nem jó, ha találunk köveket, azzal cövekelünk, illetve csákánnyal, hágóvassal stb., a sátorhoz hozzatok plusz madzagokat, (egyszerű zsineg is megteszi) hogy a kikötéseit megtoldjuk.
• Hálózsák – nem kell túl extrém, nem tervezünk sátron kívüli éjszakázást, de lehet hideg, jó, ha a zsák komfortja a mínusz fokokba is belenyúlik. A hálózsákbetét segíthet.
• Derékalj – nem árthat a jobb minőségű, mivel többször is zömmel csak ez fog szigetelni a zsákod és a hó között. Bár tapasztalatból tudom, hogy a havon aludni rossz derékaljjal is lehet, mivel a hó nagyon jó hőszigetelő.
• Szivacs vagy törlőrongy – sátorhoz, ha beázott (mindig vizesedik kicsit) de ha nem ázott be, akkor is!
• Főzéshez – A főzés a hegyen kiemelt jelentőségű, mivel kisebb a súlya a főznivaló szárított ételeknek, vizet pedig hegyen könnyű találni, max. hó formájában. Két embernek elég egy főző, lehet gáz is, benzin is. A nagyobb magasságokban a havat olvasztani kell, ez sok tüzelőanyagot emészthet. Hozzatok tüzelőanyagot bőven, meglátjátok, mennyi fogy az akklimatizációs túrán, ebből becsülhető mennyi kell a Mont Blanc-ra. 1 emberre vetítve én úgy tippelem, hogy két 230 grammos gáz kell, vagy kb. 7 dl benzin. Lábosból lehet két emberre kettő, mert míg az egyikből esztek, a másikban olvadhat a hó. Persze lehet egyénileg is főzni csak az, több súly. A bögre sem árthat. Kés, kanál, konzervnyitó. Ha olyan az edény, akkor edényfogó, esetleg fedő. Figyelj a súlyra! Egyeztess a sátortársakkal, hogy ne vigyetek fölöslegesen sok cuccot! Tipp: a főzésnél a sűrűbb ételtől haladj a levesen át a teáig, és a végén nem kell mosogatnod! Ha mégis akkor a friss havat ajánlom, könnyű vele a mosogatás. Főzéskor a sátratokon résnyire ki kell kihúzni a zippzárt a gázok, gőzök miatt.
• Egyebek – természetesen a legtöbb nem kötelező: javítószett (főzőhöz, derékaljhoz stb.); WC papír; kártya; könyv; újság; sakk; mp3; flaska; füldugó; a felbontott szárított ételeknek pótzacskó, befőttes gumi; tűzgyújtó eszköz, fürdőruha stb. Egyénileg eltérő lehet! (A tapasztalat segít.)

A nagy hegyeken a súlyt minimalizálni kell, mert néha mindent viszünk, amivel elindulunk. Az akklimatizációkor csak a mászáshoz szükséges felszerelést, és ennivalót visszük (kis zsák).

Néhány gondolat az étkezéshez: A magashegyi túrákon este jut idő meleg étkezésre, „reggel” általában csak pár falatot, illetve folyadékot veszünk magunkhoz (éjjeli 2-4 órás indulás),  napközben általában „nass” jellegű ételeket eszünk, nagyobb hangsúlyt kap a folyadék utánpótlás. Az esti főétkezéseknél kerülendő mindenféle tipusú páncélos konzerv, a súlya miatt. Előnyben kell részesíteni a szárított tipusú, illetve gyorsan főzhető ételeket. Ma már sokféle zacskós szárított étel kapható. De mi magunk is főzhetünk különféle „alpin konyhaművészeti” remekeket.

Néhány javaslat bevált alapanyagokra: krumplipüré por – vigyázz, mert önmagában alig van benne kalória, mindenképp turbózni kell: kolbásszal, szalonnával, sajttal. Gyors rizs – a sima rizs is főzhető, csak le kell fedni, idővel megpuhul. Tészta – szerintem a legsokoldalúbb, lehet lekvárral, mákkal, mogyorókrémmel, kakaóval, dióval, szalonnával, kolbásszal, sajttal de jó leveshez is. Darák (búza, kukorica) – gyorsan főzhető, energiát ad, tejporral is készíthetjük, de ez is elbír sok mindent. Zabpehely – főzve általában édesen, szárított gyümölccsel, mézzel stb.

Az esti főzésnél célszerű innivalóval kezdeni, mert valószínűleg napközben úgyis kevesebbet iszunk, mint kellene. Ezek után jöhet a többi. Ne húzzuk későre az étkezést, mert akkor éjjel kell kijárogatni. Nekem bevált még a sokféle kistasakos fűszer, mert nem nagy súly de változatossá teszi az ételeket. A leveseknél, a tasakosok helyett olcsóbb a leveskocka + levestészta. A smack tipusúakat kerülöm, mert sok helyet foglal, s nincs benne kalória. A főételnél célszerű szalonnát, kolbászt, szalámit, sajtot hozzátenni, ez érvényes a szárított készételekre is (ezek számát én minimalizálom, mert drágábban jövök ki). A levesek mellett főzhetünk teát, de a filteresnél hátrány, hogy fel kell forralni a vizet, utána pedig le kell hűteni, hogy iható legyen, jobb pl. a plussz tabletta bár én az íze miatt nem szeretem (utólagos gyógyszer íz).

Száraz étkezésekhez vihetünk kenyeret, de az is súly, a hegyen a reggeli az, amihez leginkább kellhet. Nagyon jó a sajt, az önmagában is fogyasztható. A múlt század elején, a hegyi táplálkozásban a sajtokat tartották a legfontosabbnak, a húsok elé sorolták. Napközben kell a folyamatos energia. Célszerű szinte óránként enni egy keveset, ezért olyan ételek kellenek, amik a zsebben is elférnek, és fogyasztásukhoz nem kell feltétlen megállni, és pakolni. Ezeket még reggel indulás előtt tegyük zsebre: szárított gyümölcsök (szilva, datolya, füge, mazsola stb.); magvak (mogyoró, dió, pisztácia stb.); kis csokoládék; savanyú cukor (serkenti a nyálképződést, s mivel édes, utána többet iszol), kekszek; puszedli; nápolyik (én szeretem, bár morzsálódik) stb.. A különféle ma divatos energiaszeletek is jók, bár drágábbak, és szerintem nem jobbak. Ilyeneket én sohasem viszek. Napközben legalább két liter folyadék legyen nálunk, és ha lehet ízesítve. A hólé önmagában nem jó, hiszen desztillált víz! A termoszoknak nem vagyok híve, mert súly. Ha kell, hozz! A hátizsák belsejébe tett palack forró ital, akár délig is meleg maradhat. Célszerű kis fél literes palackokat hozni, ami akár a belső zsebben is befér, és így nem hűl ki.

Általában igaz, hogy több napos túrán az étel elég jelentős súlyt nyom, érdemes pontosan kiszámolni. Ehhez kell, hogy ismerd magad, kb. mennyi, kell egy napra. Sokfajta étel, és ötlet van még, csak néhányat írtam le.

Sikeres túrát kívánok!

Roki