Alapszabályzat

CINTO TÚRAKLUB EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

1. Az egyesület neve: CINTO TÚRAKLUB EGYESÜLET
2. Az egyesület székhelye: 8174 Balatonkenese, Alkotmány u. 11.
3. Az egyesület alapításának ideje: 2007. január 23.
4. Az egyesület felügyeleti szerve: Veszprém Megyei Főügyészség
5. A társadalmi szervezet jellege: Egyesület

II. Az egyesület célja, feladatai

Az egyesület célja:

Az egyesület célja a tagok természetjáró tevékenységének támogatása a hazai, és külföldi túraprogramok során.

Az egyesület tömöríti továbbá azokat a természetes személyeket, akik tevékenyen részt kívánnak venni a természetjárás, élővilág megfigyelése, és természetfotózás (természetfilmezés) népszerűsítésében, valamint az ezekhez szükséges szakmai ismeretek közvetítésében iskolai, illetve klubelőadások, kép- és filmvetítések, workshop-ok és kiállítások szervezése révén.

Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

Az egyesület feladatai:

Az egyesület a fentiekben meghatározott célkitűzés elérése érdekében:

• támogatja és fejleszti a természetjáró tevékenységet
• képviseli és védi tagjai érdekeit
• kapcsolatot tart a hazai és külföldi túraklubokkal, és természetjáró egyesületekkel
• tagjai számára hazai és külföldi túrákat és egyéb ismeretterjesztő rendezvényeket (tanfolyamokat, továbbképzéseket, kiállításokat, vetítéses előadásokat, börzéket, bemutatókat, versenyeket, edzőtáborokat, tapasztalatcseréket, tanulmányutakat, stb.) szervez
• tagjai számára a természetjárással kapcsolatos anyagokat, ajánlásokat, kiadványokat készít, készíttet, illetve vásárol
• anyagi feltételeinek biztosítására gazdasági és szolgáltató tevékenységet végez.

III.  Az egyesület tagsága

Tagként felvehető minden természetes személy, aki a belépési nyilatkozat aláírásával kéri felvételét, elfogadja az egyesület alapszabályát, az egyesület honlapján regisztráltatja magát, a tagsági díjat befizeti, és vállalja, hogy évente az egyesület legalább egy belföldi vagy külföldi rendezvényén részt vesz. Az egyesület tagjairól nyilvántartást vezet.

A társadalmi szervezet tagja lehet, ügyintéző és képviseleti szervének megválasztható, Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár is.

Az egyesületbe való belépés önkéntes.

A tagsági viszony keletkezése:

• a tagsági viszony felvétellel keletkezik
• az egyesület tagjainak felvétele az elnökség hatáskörébe tartozik, mely ezt a jogát az egyesület elnökére ruházhatja át.

Az egyesület tagjainak kötelességei:

• az alapszabályban felsorolt célkitűzések megvalósításában való aktív közreműködés
• a tagsági díj befizetése

Az egyesület tagjainak jogai:

• tanácskozó és szavazati joggal részt vehet az egyesület közgyűlésén és egyéb rendezvényein
• javaslatokat tehet az egyesület bármely szervéhez

A tagsági viszony megszűnik:

A tagsági viszony kilépés, törlés, vagy elhalálozás folytán szűnik meg.
Az egyesületből való kilépést az egyesület elnökének kell bejelenteni.
Törölni lehet azt a tagot, aki a tagsági díjat három hónapnál hosszabb ideig nem fizette meg és felszólítás ellenére sem teljesítette.
A törlés az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik.

A tagsági díj 1.000 Ft., azaz egyezer forint/fő/év.

IV. Az egyesület szervezete

Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlés a tagok összessége. A közgyűlést évenként legalább egyszer össze kell hívni, amelyen meg kell tárgyalnia éves pénzügyi tervét, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számviteli törvény rendelkezései szerint készített beszámolót. A közgyűlést a bíróság elrendelése alapján is össze kell hívni. A tagok egyharmadának – a cél megjelölése mellet történő, írásbeli – indítványára, valamint a felügyeleti szerv rendelkezésére is össze kell hívni a közgyűlést. Az egyesület közgyűlésének ülései nyilvánosak.

A közgyűlést a helyszín, időpont és a napirend feltüntetésével legalább 15 nappal azt megelőzően, a tagokhoz címzett felhívásban kell összehívni. A közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagok legalább fele, plusz egy fő jelen van. Ha a közgyűlés nem határozatképes, akkor 30 napon belül újból össze kell hívni. Az újból összehívott közgyűlés az eredeti napirenden szereplő pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

A közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Kétharmados minősített többség szükséges azonban a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdésekben. Határozatait általában nyílt szavazással hozza, de titkos szavazást is elrendelhet a közgyűlés. Szavazategyenlőség esetén az a határozat kerül elfogadásra, amelyhez az egyesület elnöke csatlakozott.

A tisztségviselőket az alakuló közgyűlés 5 évre választja. A tisztségviselők újraválaszthatók.

A közgyűlést az elnök vezeti, akadályoztatása esetén a külön megválasztott levezető elnök.

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a levezető elnök és a jegyzőkönyv vezetője ír alá, valamint két, erre a feladatra a közgyűlés által megválasztott hitelesítő egyesületi tag. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a beszámolók és hozzászólások lényegét, a szavazati arányokat. A jegyzőkönyv mellékletét képezi az írásban kiosztott beszámoló egy példánya, és a helyszínen felvett jelenléti ív. A közgyűlés jegyzőkönyvébe az egyesület tagjai szabadon betekinthetnek.

A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

1. az alapszabály megállapítása, elfogadása, és módosítása,
2. a tisztségviselők megválasztása, visszahívása, jutalmazása,
3. az egyesület más szervvel való egyesülése, illetve az egyesület feloszlásának kimondása, az egyesület megszűnése esetén az egyesületi vagyon felosztásáról való döntés,
4. éves költségvetés meghatározása,
5. az előző évi költségvetés felhasználásáról szóló éves beszámoló elfogadása,
6. az elnökség által az egyesület szakmai tevékenységéről készített beszámoló, illetve a következő időszakra szóló feladatterv elfogadása,
7. az éves tagsági díj összegének meghatározása,
8. a tagsági viszonnyal összefüggő viták, fellebbezések elbírálása,
9. minden egyéb kérdés, melyet jogszabály vagy a jelen alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

V. Elnökség

Az elnökség az egyesület ügyintéző és képviselő szerve, amely szervezi és irányítja az egyesület tevékenységét, és gondoskodik a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról.

Az egyesületnek öt főből álló elnöksége van, mely az egyesület ügyintéző és képviseleti szerve.
Az öt tagból álló elnökség megbízatása 5 évre szól. Az elnökség ülései nyilvánosak.
A közgyűlés az elnökséget az egyesület tagjai közül titkos szavazással választja meg. Az elnökség megválasztásához, újraválasztásához vagy visszahívásához 2/3-os szótöbbséggel meghozott közgyűlési határozat szükséges.

Az elnökség feladatai:

1. A közgyűlések között az elnökség gyakorolja mindazon teendőket, melyeket a közgyűlés, az elnökségre ruház, a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével.
2. Feladata különösen az egyesület életének irányítása, szervezése, a jogszabályi feltételek és követelmények biztosítása, az alapszabály betartása, szabályzatok készítése, adminisztráció a költségvetés kidolgozása, melyet a közgyűlés hagy jóvá.
3. Az egyesület alkalmazottai felett gyakorolja a munkáltatói jogokat, illetve az egyesület tagjai felett fegyelmi jogkört gyakorol.
4. Tagfelvételi kérelmek elbírálása, szerződések kötése, ha az egyesület valamelyik tagjával történik. Az elnökség a közgyűlésnek beszámol.
5. A közgyűlésről és az elnökségi ülésekről az elnök jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza a közgyűlés és az elnökségi ülés helyét és idejét, a jelenlévőket, továbbá a közgyűlésen vagy elnökségi ülésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és a határozatokat az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, illetve a szavazástól tartózkodókat, vagy az abban részt nem vevőket.
   Az elnök a közgyűlés és az elnökségi ülés által hozott határozatokról folyamatos nyilvántartást vezet (határozatok könyve). A határozatokat azok meghozatala után haladéktalanul be kell vezetnie a határozatok könyvébe.
   A jegyzőkönyvbe és a határozatok könyvébe bármelyik tag betekinthet és az azokban foglaltakról az elnök által hitelesített másolatot kérhet.

Az egyesület elnöksége szükség szerint, de legalább évente egyszer ülésezik. Az üléseket az elnök hívja össze, a tagoknak kézbesített meghívóval. A meghívóban közölni kell az elnökségi ülés napirendi pontjait, az ülés helyét, idejét és a megismételt ülésre vonatkozó szabályokat. Az elnökség üléseit az elnök készíti elő és vezeti le.

Az ülés akkor határozatképes, ha az elnökség tagjainak több, mint a fele jelen van. Az elnökség határozatait nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza. A határozathozatal során törekedni kell a konszenzusra. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Ha az elnökség ülésén csak 3 elnökségi tag van jelen, a határozatokat egyhangú szavazással kell meghozni. Az elfogadott határozatokat valamennyi jelenlévő elnökségi tag aláírásával kell hitelesíteni.

VI. Az elnök

Az egyesület elnökét az elnökség tagjai maguk közül nyílt szavazással választják meg. Az elnök önálló aláírási joggal képviseli az egyesületet harmadik személyek felé, továbbá szervezi és irányítja az elnökség tevékenységét.

VII. A Felügyelő Bizottság

A közgyűlés az egyesület tagjai sorából titkos szavazással 5 évre három tagú Felügyelő Bizottságot választ. A Felügyelő Bizottság rendszeresen ellenőrzi az egyesület gazdálkodását, pénz- és vagyonkezelését, és erről jelentést készít a közgyűlés részére. A Felügyelő Bizottság saját tagjai közül elnököt választ, és meghatározza tevékenységének szabályait.

VIII. Az egyesület jogképessége

Az egyesület önszerveződésű, önkéntes, nyílt, demokratikus, önkormányzati elveken alapuló, pártsemleges, és politikamentes, jelen Alapszabály II. pontjában részletesen meghatározott célra alakult társadalmi szervezet mely működését a Magyar Köztársaság Alkotmánya, a Polgári Törvénykönyv, valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv. alapján fejti ki. Az egyesület önálló jogi személy, mely saját képviseleti és ügyintéző szervekkel rendelkezik.

IX. Az egyesület anyagi forrásai és gazdálkodása

Az egyesület bevételi forrásai:

1. a tagok által befizetett éves tagsági díj,
2. a tagok működési hozzájárulásai, térítési díjai,
3. adomány, költségvetési juttatás, alapítványi támogatás, felajánlás, pályázati támogatás,
4. rendezvények bevételei,
5. szolgáltatási tevékenység ellenértéke,
6. az alaptevékenységet szolgáló gazdasági tevékenységből származó bevételek.

Az egyesület kiadásai: működési költségek, rendezvények költségei, egyéb kiadások.

Az egyesület bankszámlája felett az elnök és a titkár együttesen jogosult rendelkezni.

Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik.
Az egyesület jelen Alapszabály II. pontjában megjelölt céllal össze nem függő tevékenységet, valamint ezzel összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve az egyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő tevékenységként folytathat.

Az egyesület – kiegészítő jelleggel – csak a fenti közhasznú célok és feladatok érdekében – azokat nem veszélyeztetve – folytathat vállalkozási tevékenységet.

Az egyesület jogi személyiséggel rendelkezik. Vagyoni kötelezettségvállalásaiért saját nevében, saját vagyonával felel. Az egyesület tagjai saját vagyonukkal az egyesületet terhelő tartozásokért nem felelnek.

Az egyesület gazdálkodása során keletkező nyereség kizárólag az alapszabályban meghatározott célokra, illetve feladatok ellátására használható fel.

Az egyesület megszűnése esetén vagyonáról a közgyűlés kétharmados szavazati többséggel rendelkezik.

Az alapszabályban nem rendezett kérdésekben a Ptk, valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv., továbbá a hatályos pénzügyi, számviteli, gazdálkodási és vagyonkezelési jogszabályok rendelkezései érvényesek.

X. A beszámoló

A beszámolót a közgyűlés hagyja jóvá, nyilvános szavazással. A határozat elfogadásához kétharmados minősített többség szükséges.

XI. Az egyesület megszűnése

Az egyesület megszűnik:

• más társadalmi szervezettel való egyesüléssel,
• feloszlatással,
• megszűnésének megállapításával,
• jogszabályban megállapított egyéb esetben.

XII. Záró rendelkezések

A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv vonatkozó §-ai, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv. rendelkezései az irányadóak.

Budapest, 2007. január 23.

Az Alapszabályt készítette és ellenjegyezte 2007. január 23. napján:

dr. Kőrösi Tibor
ügyvéd